Mi a tudomány és a szellemtudomány?A szellemtudományt, azaz az antropozófiát, Rudolf Steiner hozta létre a múlt század elején. Ez egy megismerési út. Módszere ugyanaz, mint minden más igazi tudományé. Tárgya pedig minden létező dolog. Tisztázzuk először, hogy mi a tudomány! Tudomány az, amely olyan módszert használ a világ és az ember megismerésére, amelyet jól ismerhetünk a 16. század óta kialakult természettudományban. Tovább>>

A szellemtudomány viszonya a tudományhoz, valláshoz és művészethez„Antropozófia alatt a szellemi világ olyan tudományos kutatását értem, mely a puszta természeti megismerést éppúgy átlátja, mint a szokásos misztikát, és mielőtt megkísérli a behatolást az érzékfeletti világba, azokat a mindennapi tudatban és a szokványos tudományban még nem tevékeny erőket fejleszti ki a megismerő lélekben, amelyek egy ilyen behatolást lehetővé tesznek.” Tovább>>

Ki volt Rudolf Steiner?Polihisztor, a filozófia doktora. Beavatott, az emberiség egyik legnagyobb tanítója. A 19. sz. végének és a 20. sz. elejének eleddig alig felismert legjelentősebb gondolkodóinak egyike. A tudományos megismerés megújhodásának szinte emberfeletti módon tevékeny híve. Az emberségesebb lét megteremtésének fáradhatatlan harcosa. Az emberi fejlődés elősegítését sajátjaként átérző művész és tudós. Tovább>>

Ismeretelméleti (episztemológiai) alapok I.Rudolf Steiner az ismeretelméletét, amely nem elmélet, hanem tapasztalaton alapuló leírás, általában Goethe ismeretelméleteként mutatta be, de legalábbis az ő tevékenységéhez kötve ábrázolta. Jóllehet Goethe nem hozott létre ismeretelméleti művet, de Rudolf Steiner úgy látta, hogy Goethe a tudományos és művészeti szemléletmódjával, kijelentéseivel és kutatási tevékenységével a valóság megismerésének azon tiszta útját követte, amely következetesen végigjárva végül a szellemtudományhoz vezet. Így találta meg Goethében az antropozófiai szellemtudománynak is az előfutárát. Tovább>>

Ismeretelméleti (episztemológiai) alapok II.Mi a szubjektum és az objektum? Az ember, az én a megismerő. Ezt nemcsak saját mindennapi gondolkodó átélésünk megértésére alapozva mondhatjuk, hanem a gondolkodás megfigyelésére alapozva is. „[…] az „én” maga az, aki a gondolkodásban benne állva saját tevékenységét megfigyeli.” De rendszerint mindig csak utólag képes megfigyelni. Ezt csak átélésnek érezzük, nem észlelésnek. Tudja és érzi, hogy saját jelenléte vagy akarata nélkül a gondolkodás nem jönne létre a tudatában Tovább>>

Ismeretelméleti (episztemológiai) alapok III.„Ha azt a világot, amely elénk tárul mielőtt a megismerés révén a maga igazi alakját megkapta volna, a jelenségek világának nevezzük, szemben a világ észleletből és fogalomból egységgé kovácsolt mivoltával, akkor azt mondhatjuk, hogy a világ számunkra kettősségként (dualisztikusan) van adva és a megismerés dolgozza össze egységgé (monisztikussá). Az ebből az alapelvből kiinduló filozófiát monista filozófiának, vagy monizmusnak nevezhetjük.” Tovább>>

Test, lélek és szellem Ha a világgal megismerően állunk szemben, három dolog tűnhet fel: 1, A világban vannak tárgyak, amikről meglévő érzékszerveinkkel veszünk tudomást. 2, A világ tárgyai olyan benyomást gyakorolnak ránk, amik szimpátiát, antipátiát, egyszóval érzéseket keltenek. 3, A dolgokról tőlünk független ismereteket szerzünk. Tovább>>

A természet és az ember(Belátható-e az érzékfeletti tények létezése érzékfeletti észlelés nélkül, elfogulatlan szemlélődéssel és gondolkodással? Gondolatébresztő fejtegetés a lét néhány kérdéséről.) Rudolf Steiner, az antropozófiai szellemtudomány atyja sokszor beszélt a földi világról és az emberről. Szólt fizikai testről, élettestről (étertestről), érző testről (lelki testről, asztráltestről) és énről. (Erről más tisztánlátók is szóltak, de nem mindegyik azt érti ezeken, amit ábrázolok.) Első megközelítésben megpróbálunk fényt deríteni a szellemi megismerés e négy fogalmára a természet világait segítségül hívva. Tovább>>

A Waldorf pedagógia(Nem vagyok pedagógus. Ismertetésem meglehetősen száraz lesz a Waldorf-iskolákban (Rudolf Steiner iskolákban) pezsgő élethez képest, de igyekszem hű képet adni róla.)Rudolf Steiner összesen tizenkilenc kurzuson fejtette ki Európa több országában pedagógiája lényegét, amelyek közül többet már magyar nyelven is olvashatunk. Tovább>>

Az átöröklés szellemi háttereA világ tele van rejtélyekkel. Egyik ilyen rejtélyesen működő folyamat az öröklés, amelynek révén egy utódszervezetben egy elődszervezet alakja, specifikus sajátosságai vagy tulajdonságai megjelennek. A genetika ugyan már nagyon sok mindent megállapított erről a folyamatról, ennek ellenére újabb és újabb megválaszolatlan kérdések merülnek fel. Rengeteg a kérdőjel. Jelen cikkemben nem kívánok kitérni a történeti előzményekre. Az öröklés felfedezésére és kutatástörténetére. Az öröklés lényegét és okát keresem. Tovább>>

A materializmus keletkezéseNem szükséges különösebben mélyre tekintenünk korunk szellemi helyzetébe, hogy világosan lássuk alapjellegét. Szinte mindenütt a materializmus, mindent az anyagra visszavezetni igyekvő nézet uralkodik. Ez még a humán tudományokra és a természettudományra, sőt a vallási felfogásokra is érvényes megállapítás. (A vallási gondolatokra most nem térek ki.) Ebben annak ellenére biztos vagyok, hogy ma ez ellen sokan tiltakoznak, egyrészt mondván, hogy a tudomány sem nem idealista, sem nem materialista, hanem objektív és tárgyszerű. S ha a tények bizonyos szintű megismerése után az adódik, hogy mindennek anyagi vagy energetikai oka van, akkor ez nem nézet, hanem tapasztalati tény. Tovább>>

Az állat és az ember különbsége I-IIA természettudósok nagyobb része ma nem állít mást, vagy legalábbis hallgatólagosan egyet ért azzal, hogy az ember és az állat közötti különbségek inkább csak fokozatbeliek. Az ember legfeljebb egy magasabb fokra fejlődött állati lény. Csányi Vilmos: Az emberi természet biológiai gyökerei c. - a Mindentudás Egyetemén elhangzott - előadásában így fogalmaz: "A modern biológia sokszorosan igazolta azt a tényt, hogy az ember is az állatvilághoz tartozik: egy különleges emlős faj. Különlegessége éppen viselkedésformáiban rejlik. Például az ember az egyetlen olyan állatfaj, amely képes kultúrát és társadalmat létrehozni, pedig génjeink csak körülbelül egy százalékban különböznek a csimpánzokétól." Tovább>>

Miért nem lehet anyagi folyamat a gondolkodás? Mi a jelenlegi, leginkább elfogadott tudományos álláspont a világról és arról, ami a gondolkodás vizsgálata során szóba jöhet? Csak anyag van. Mindennek az anyagból kell származnia. Mindennek anyagi folyamatok az okai. Az ember is anyagból van. Az ember minden lelkinek és szelleminek nevezett (gondolkodó, érző, akaró, stb.) tulajdonsága anyagi testének terméke vagy következménye. A lelkinek nevezett tulajdonságok anyagi törvényszerűségekkel maradéktalanul talán sohasem lesznek leírhatók, mivel túlságosan bonyolultak, de ma már sokat tudunk róluk. Tudjuk, hogy az ember és az állat agyfejlődése bizonyos eltéréseket mutat. Tudjuk, hogy bizonyos hormonok jelenléte összefügg bizonyos gondolatok, de főként érzések tudatban való felbukkanásával. Tovább>>

Reinkarnáció IBevezetés a reinkarnáció problémakörébe az antropozófia alapján. Mi a reinkarnáció és ki reinkarnálódik? Mi a test, a lélek és a szellem? Mi értelme az újratestesülésnek? Mi haszna van a reinkarnációt elfogadó világképnek? Sokakban felmerül a kérdés: egyszer élünk vagy többször is? Vannak, akik gyengeségnek tartják, ha valaki azt hiszi, hogy többször is élünk a Földön. Azt gondolják, hogy nyilván azért követik ezt a hitet oly sokan, és azért találták ki ezt az egészet, hogy lelki kapaszkodót nyújtson az elmúlástól szorongó ember számára. Vannak, akik ezt éppolyan önámításnak hiszik, mint azt, ha valaki a halhatatlanságban vagy Istenben hisz. Tovább>>

Reinkarnáció II. Miért nem emlékezünk előző életeinkre- Mi alkotja földi létben megjelenő személyünk lényegét? - Lényegében az, amire emlékezni tudunk. Az emlékezés egy a tudatban lejátszódó történés. - Mire tudunk emlékezni? - Csak arra, amit tudatosan éltünk át. A nem tudatosan ért benyomások soha nem merülnek fel emlékeinkben. Az előfordulhat, hogy egy tudatosan átélt benyomást elfelejtünk, de akkor még van rá esélyünk, hogy valaha emlékezhessünk rá, ha a megfelelő körülmények létrejönnek. - Hogyan alakul ki legkönnyebben valaminek a felejtése? - Az alacsony szintű figyelem, tudatosság következtében. Tovább>>

Az öltözködés eredete. Az aura- Szép ruhában vagy ma tanítványom. Tudod-e, hogy honnan ered a ruházkodás? - Bizonyára onnan, hogy a meztelen ember rájött, hogy a testét védheti is a bántó környezeti hatásoktól. Vagy onnan, hogy egyszer csak elkezdte magát szégyellni? - Nem. Ennek sokkal mélyebb okai vannak. Egy olyan földi állapotba kell ehhez visszamennünk, amikor az ember még csak elkezdett fizikai testet ölteni, tehát amikor a külső fizikai hatások alig érvényesülhettek. Hol is kezdjük? Az ember a földi fejlődése kezdetén még egészen másként nézett ki, és a tudata nagyon eltért a jelenlegitől. Tovább>>

ÉN-FÉNY-ISTENMagyarul: ÉN a FÉNY-ben: f ÉN y. Néhány más nyelven szintén magába foglalja az én betűit a fény szó: németül: ICH a LICHT-ben, angolul: I a LIGHT-ban, lengyelül: JA a SWIATLO-ban. Szavaink az én és a fény megnevezésére nem az újabb időkben keletkeztek. Legalább több ezer évesek. Vajon az egymással egyáltalán nem rokon nyelvekben miért fordulhat elő ilyen nagy hasonlóság? Megtanít rá a magyarok istene, a magyar nyelv géniusza. Tovább>>

A fémek és bolygók hatásait vizsgáló természettudományos kísérletekE cikkben Wilhelm Pelikan: A hét fém című művében publikált kísérleti eredményeiről szeretnék beszámolni. Erre vonatkozóan találunk egy részletet a Tipikus betegségek gyógyszerei dr. Rudolf Steiner nyomán című sorozat 4., a vasról szóló füzetében is, amelyet a Tiszta Gondolat Alapítvány adott ki. E két mű alapján írtam e kis összeállítást. Tovább>>

A kitalált középkor teóriaHeribert Illig, német kronológiakritikus kutatásai és nézetei nyomán ma már több kutató bevonásával és támogatásával terjesztik a világban, hogy a középkori történelem egy része valójában csak kitaláció. Nem csupán néhány esemény megtörténtét kérdőjelezik meg, sőt vélik megcáfolni, hanem az európai és más civilizációk történetének kb. 300 éves periódusát. Szerintük ezért most valójában Krisztus után az 1600-as évek végén, vagy az 1700-as évek elején járunk, hiszen amit pl. a nyugat-európai 7.-9. századi történelmi eseményeknek tudtunk, azok csak a történészek tévedései, kitalációk, csalások, legendák, a történelem meghamisításai. De ezt állítják a zsidó, iszlám, arab és kínai történelemnek erre az időszakra tett eseményeiről is. Tovább>>

A napszemüveg használatának hátterérőlEbben az írásban arra keresem a választ, hogy a napszemüvegnek mi a szerepe az emberi életben. Goethe nyomán tudjuk, hogy a szemek ugyan a fény és a színek észlelésére vannak, de a fény hozta létre a szemeket, hogy a szemek a fényt észlelhessék. A fény, főként a természetes napfény időszakos jelenléte, jelenleg is fontos, hogy szemeink egészségesek maradjanak. Ha már rövid- vagy távollátási problémáink vannak, akkor domború vagy homorú lencséjű szemüveggel lehet korrigálni a hibát. Tovább>>

Az alkohol missziójaCsupán néhány ezer éve fogyaszt az ember alkoholt. Az időpont viszonylag pontosan meghatározható. A szőlő termesztése és a bor termelése is lényegében a jégkorszak elmúltával kezdődött csak, kb. Kr. e. a 8. évezredben. A bibliai özönvíz vége is ezen időszakra utal. A teremtés könyve 9,18-26 versében olvashatunk erről. Csupán azt emelném ki, hogy az özönvíz után Noé szőlőt telepített. Miért kellett ezt hangsúlyozni? Mert előtte nem volt szőlőtermesztés, alkoholkészítés és borfogyasztás. Tovább>>

Mi az ateizmusTöbbféle nézet létezik. Mindegyik jogosult a maga módján látni a világot. Ezek bizonyos módon csoportosíthatók is. Elsőként négy nézet vonatkozásában szeretnék az ateizmus mivoltára rávilágítani. A teizmus a világ eredetében és jelenlegi állapotában is isteni működésről beszél. Az intuitizmus (intuitivizmus ) a teizmussal szemben nem a külső világban keresi az istenit, hanem saját benső világában. Ami így az ember lelkében felragyog, azt belsőleg, intuitív módon észleli. Tovább>>

A földrengésről Valami nem stimmel a földrengésre adott hivatalos magyarázattal.Tovább>>