Keresés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelemre!

Gellért Ferenc

ÉN-FÉNY-ISTEN

(Néhány szavunk eredetéről (szubjektíven))

Magyarul: ÉN a FÉNY-ben: f ÉN y.
Néhány más nyelven szintén magába foglalja az én betűit a fény szó:
németül: ICH a LICHT-ben,
angolul: I a LIGHT-ban,
lengyelül: JA a SWIATLO-ban.
Szavaink az én és a fény megnevezésére nem az újabb időkben keletkeztek. Legalább több ezer évesek. Vajon az egymással egyáltalán nem rokon nyelvekben miért fordulhat elő ilyen nagy hasonlóság?

Megtanít rá a magyarok istene, a magyar nyelv géniusza.

Amikor az én és fény szavakat a különféle nyelveken beszélő emberek megalkották, így tapasztalták: f ÉN y. Nagyon sok mást is tapasztaltak. Más nyelvekben ez nincs benne, pedig ők is így tapasztalhatták. Hogy a szóalkotásban eltérések adódtak a különféle népek között, az főként a sokrétű tapasztalásban, és a tapasztaltak eltérő látásában, a szóalkotásban fellépő hangsúlykülönbségekben keresendő. Más népek szavai másképpen keletkezhettek, mint amit felvázolok. Nem mondanám, hogy a beszélni kezdő ember gondolta az első szavait. A nyelvkeletkezés idején az ember még nem rendelkezett olyan önálló gondolkodással és erős éntudattal, mint amivel a mai ember rendelkezik. Tisztánlátó tudata volt. Nem volt kifejlett értelme és gondolkodása, de képekben látta a dolgok értelmét. Nem kellett gondolkodnia, mert az észleléssel együtt magától felmerült lelkében az, amit nekünk ma gondolkodással, belső erőfeszítésekkel kell megszereznünk. A fizikai érzékszervekkel már elmosódottan látta a fizikai világot, de a fizikai formák és színek mellett látta az ún. érzékfeletti világot, amely minden fizikait áthat és körbeölel. Látta, hogy mindenbe az isteni, a szellemi visz értelmet. Működő érzékfeletti szervei voltak, amivel tapasztalta, hogy érzékfeletti (szellemi-isteni) fényből származik minden. ÉNt látott, akármerre nézett. Mind-ÉN, minden lÉNy azonos eredete világos volt számára.

Látta, hogy ami él, ahhoz tartozik egy ÉN, ezért lÉNy. Minden lÉNy mindig fÉNyben él, ezért olyan nevet adott az önállóvá vált fÉNynek, vagyis önmagának, ami utal erre: ÉN. (A fizikai sötét ugyanis csupán fizikailag létezik, szellemileg akkor is fény van mindenütt.)

Az ember látta, hogy az ÉN az általános fÉNyvilágból, a szellemi világból különült el. Látta, hogy az ÉN a szellemi világban önállóvá vált fÉNy. A szellemi világot mennynek nevezte: mÉNny. Látta, hogy minden ÉN a mennyből, a fényből származik és halála után oda is tér vissza.

A mindenség, a világ része a menny.

A szellemi világban látott egészen magas rendű Énnel rendelkező lényeket. Őket elnevezte isteneknek. Volt már szava arra, amit csillagvilágként ismert meg, de a magyar csillag szó még nem létezett. Feltehetően az óperzsa csillag jelentésű aszter szóból fokozatosan kialakult az asztr -> iszt-> ist szó. A magyar ist csillag jelentésű lehet. Sok ma élő nyelv csillag jelentésű szava közös gyökérből sarjadt ki.

A csillag például spanyolul astro,
olaszul stella,
románul asterisc, astru, stea, steluta,
angolul star, asterisk,
németül Stern.

Az ősi Asszíriában és Babiloniában Istar volt az egyik istennő neve is. A főníciai megfelelője Astarte. Az Eszter név is perzsa eredetű és csillagot jelent.

Mivel a magasrendű lÉNyek lakhelyét az ember a csillagszférákban, az ég felé tekintve, a mennyben pillantotta meg, nevezte őket istÉNeknek, csillagÉNeknek. (Saját magát pedig csupán ÉNnek). CsillagÉN, azaz csillagvilágban, az egész kozmoszban, a mennyben élő magasztos ÉN (lény-fény). Közvetlen látással és hallással ismerte ezeket a szellemi lÉNyeket és látta, hogy az ő ÉNje még egészen éretlen és erőtlen hozzájuk képest. Amivel ők rendelkeznek, az adja teremtő erejüket. E tulajdonságokat hordozójukra utalva elnevezte erős ÉNnek, röviden erÉNynek. Az erős Én belső erőiből kiindulva jut a világban érvÉNyre. A legfőbb erő a szeretet, amivel mindent elérhet. A szellemi-isteni világot úgy hatja át az erÉNy (szerény, szeretet), mint a földi világot a napfény melege és a hő.

Mára a szellemieket közvetlenül tapasztaló tudás átmenetileg elveszett. (Bár már újra ébredezik.) A halál és új születés közötti életben, a szellemi világban azonban minden emberi ÉN tudja és belátja, hogy neki is erőssé kell válnia. Hogy ezt ne felejtse el, a vallások ismételten emlékeztetik rá. Tanítják, hogy az erÉNyes IstÉN vagy istÉNek különítették el az emberi ÉNeket a fÉNyben. Az istenek a világ- és lÉNyteremtők. Ők a világosság- és fényteremtők. Ők a fizikai világ, az anyagi kozmosz megalkotói. Ők a tér és az idő teremtői. Isten-idő: esztendő. Eszt-én-idő: csillagok mozgásából meghatározott idő. A csillagvilágokban élő magasztos lények szabályozzák a térbeli bolygómozgásokat is, ami alapján az idő múlását mérni tudjuk.

Amikor az ember látta, hogy milyen hatalmas jóság, igazságosság és szépség él az istenek mennyei világában, örömében megpróbálta utánozni a fejlődés hatalmas irányítóit, akik a szellemi szférákat, csillagvilágokat átzengő értelmes hangokkal teremtenek és rendeznek. S megszületett az isteni beszéd, az isteni zÉNgés mintájára az emberi ÉNek. Látta az ember, hogy az összes ÉN, mind-en, ami őt a földi világban körülveszi, az „isteni énekből” (szférák harmóniája) származik: ist-ÉN-ektől és énekből.

A Bibliában is találunk erre utalást. Például a János evangélium első mondataiban: „Kezdetben volt az Ige és az Ige Istennél volt és Isten volt az Ige. Minden általa lett[…]”, Az értelmesen dallamos, zengő isteni szó rendezte és formálta a születőben lévő anyagi világot, az élettelen és élő formákat.

Amit látunk magunk körül, annak eredete istÉNi és tÉNynek hívjuk. Ami a földi világban megjelent, az istÉNi alkotás eredménye. Az alkotás mindig a jelen, az eredmény mindig a múlt. A magyarban a múlt idő jele a „-t” vagy „-tt”. Minden élettelen és élő, amit látunk és tapasztalunk, szellemi-istÉNi eredetű, ezért a szó elején hangsúllyal ott a „t”: tÉNy, teremtmÉNy. Az a teremtmény pedig, amire leginkább a növekedés a jellemző, lett magyarul a növÉNy.

Ami fontos, az a LÉNYeg, mert LÉNYektől ered, vagy mert magában rejti a lényt.

Emlékezetetőül:

Isten-én-minden-menny-fény-lény-tény-teremtmény-növény-erény-érvény- esztendő-zengés-ének-lényeg-élmény

(Magyarázatom szükségképpen egyoldalú és szubjektív. Íme, az Isten szó eredetére egy szakember magyarázata, s aki a kettőt együtt és egyszerre érti, szerintem még közelebb jut az igazsághoz: http://istenszavunk.extra.hu/)



Vissza az előző oldalra

Könyvek

KÖNYVEK

Önfejlesztés. Eligazodás a világban és az okkult áramlatokban. Verseskötet Bővebben

CIKKEK

Megismerés és fejlődés. Bővebben

VERSEK

A versnek legyen dúrja, mollja - lassú, méla, inga módja - suhanóan gyors tempója - tartalommal egybeforrva. Bővebben

FORDÍTÁSOK

Spruchok és versek németről magyarra. Bővebben

Minden jog fenntartva! © 2014 | Gellért Ferenc