Skip to main content

Versek

  • Gellért Ferenc

Fénygyökér termesztése

A fénygyökér (Dioscorea batatas, kínai jamgyökér) ternesztéséről

Kifejlett, nagyméretű és szabályos fénygyökér:

szabalyos-nagy-fenygyoker

Fénygyökér lombozata nyár végén:

f-nyar-vege-DSCF2743

f nyar vege DSCF2744f nyar vege DSCF2752

Fénygyökér bogyói, azaz levegőben termő gyökérgumói, (nem magvak), (már az előző képen is látszottak a bogyók): 

f 20160923 165710f 20160923 165741

Ha a bogyó - szárhoz kötődve - a termőföldre ér, vagy részben a föld alá is kerül, akkor gyökérként kezd lefelé növekedni:

f-20160923 164600

A bogyók egy vödörben. (Fogyaszthatók nyersen, sütve és főzve, de legfőképpen arra valók, hogy a talajba kerülve új növény teremjen belőlük. Könyv vagy/és fénygyökér mellé - a készlet erejéig - ingyen küldök néhányat (legalább 20 db.-ot) annak, aki kér. Általában 3-5 mm átmérőjűek.

f-20160917 174427

Képek a Fénygyökér termesztéséről (lehetséges és még egyéb módokon is termeszteni(!):

Gyökérdarabok ültetése (palántázása) április végén, bakhátra. A humuszos talaj alatt szalma és 1m-es homokágy van:

f-20160414 181637

Nem mindegyikből lett új növény:

f-20160414 181805

Őszi betakarítás

Humuszréteg leszedése után:

f-20161009 155334

 Szalmaréteg leszedése után a korábban kiásott agyagos talaj helyében a homokágy kb. 1 m mélységig:

f-20161009 170611

 Gyökerek kiszedése a homokból. Ez nem nagyon nehéz. Sokkal nehezebb, ha agyagos talajból kell kiszedni:

f 20161010 101453f 20161010 113415

 A 2016-os év néhány legnagyobb gyökere:

f-20161010 175705

 

Fénygyökeret és könyvet rendelni itt lehet.

Ha kéred, fénygyökér bogyókat is kapsz ajándékba, amíg a készlet tart.

Egy videó, amiben a fénygyökér termesztéséről beszélek

A termesztésről néhány bekezdésben:

A fénygyökér szubtrópusi növény, de a mi éghajlatunkon is termeszthető. Minél hosszabb idő áll a rendelkezésére ültetéstől a betakarításig, annál nagyobbra, hosszabbra tud nőni. Növekedése akkor erőteljesebb, ha meleg van. A nagy nyári kánikulák kifejezetten előnyösek számára. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy elegendő nedvesség legyen a talajban. Hűvösebb májusi vagy nyári időben gyengébb a növekedése. Kártevője nincs, nem ajánlom semmiféle vegyszeres permetezését. Fölösleges és értelmetlen volna. Néhány kisebb gyökérrágást tapasztaltam már, de ez jelentéktelen, és begyógyul a seb, illetve a rágás miatt két gyökér nőtt egy tőből.

Az ideális az volna, ha másfél méter mélységig laza, porhanyós, humuszos talajban növekedhetne. Mivel a legtöbb helyen csak 25-30 cm-es humuszos réteg van, és alatta agyagos vagy köves a talaj, ezért ilyen helyen kell próbálkoznunk, amely nem könnyű. A gyökér a növekedés során a keményebb rétegeknél elakad a növekedésben, tömzsibb lesz, görbül, rövid elágazásokat hajt. Ha nem bogyóból nő a növényünk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a gyökérnek a felső 30 cm-es réteg nem lesz elegendő, 30 cm-nél hosszabbra is megnőne, ha engednék a feltételek. Ilyen esetben célszerű meglazítani tavasszal, ültetés előtt a gyökér helyén a humuszos réteg alatti agyagos, köves földet, és a gyökér többnyire bele tud növekedni abba is. Az agyagos, köves részből való kiásás persze megint nem lesz könnyed munka.

Kevesebb gyökerünk lesz egy keményebb talajban, mint egy lazában. A laza talajban a gyökér növekedése egyenletesebb, egyenesebb is. Mivel a humuszos réteg alatt nálam is agyagos réteg található, ezért a fénygyökér termesztése helyén az agyagot kiástam, és 98 %-os kvarctartalmú homokot töltöttem bele. A homok fölött egy szalmaréteg található, hogy a humuszos réteggel ne keveredjen. A szalma fölé kerül vissza a humuszos termőréteg.

Az általam alkalmazott termesztési módon az alsó homokréteg és a felső humuszos réteg között tehát egy szalmaréteg található. Ez őszre kb. 0,4-0,8 cm vastagságúra tömörödik össze. Ha a szalmaréteg túl vastag, akkor nehezen lesz áthatolható a gyökérnek. A szalmaréteg szerepe az, hogy ne keveredjen a homokkal az értékes humuszos felső talaj. A következő tavasszal is majd felül lesz szükség a tápanyagban gazdag termőrétegre, nem 70 cm mélyen. Az őszi kiszedésnél a tavaszi munkákhoz képest fordítva kell eljárni. Előbb a humuszos réteget kell eltávolítani, majd a szalmaréteget és utána lehet a homokból kiszedni a gyökeret. A szalmaréteg viszonylag körülményesen távolítható el, de nagyjából megakadályozható, hogy a homok a felső, humuszos talajjal szennyeződjön. Ha a szalmaréteg túlságosan keménnyé állt össze és vastag lett a humuszos réteg alatt, akkor a gyökér – a növekedés során elérve a szalmaréteget – keresi a könnyebben áthatolható részt. Ilyenkor nem közel függőlegesen lefelé nő, hanem oldalirányban, esetleg spirálisan, közel vízszintesen, majd miután a gyökércsúcs egy könnyebben áthatolható részhez ér, akkor ott töri át a szalmaréteget, és az alatta lévő homokban már viszonylag könnyen növekszik lefelé, nagyjából egyenesen.

Ha a gyökér a növekedése során olyan kemény réteghez ér (vastag, összenyomott szalmaréteg, agyagos föld), amin nem tud áthatolni, akkor a gyökér e réteg felett tömzsibb alakot vesz fel, kiszélesedik, és gyakran kis gyökér nyúlványokat ereszt a keményebb rész felé, de általában ezek sem tudnak mélyen lefelé növekedni már. Az ilyen gyökerekhez tartozó növények lombozata között általában sokkal több bogyó nő. Lényegében a gyökérnövekedést a bogyókban igyekszik a növény pótolni. Hiszen a bogyók kis levegőben nőtt gyökereknek, gumóknak tekinthetők.

Általában azok a gyökerek hoznak nagyobb gyökeret, amelyek hamarabb (pincében március-április folyamán) kezdenek csírázni, ezek a gyökércsúcsot tartalmazó gyökerek. Ezek közül is azok, amelyek vastagabbak. Rendszerint a nem gyökércsúcsot tartalmazó gyökérdarabok is csírázó képesek. Ezek közül a legvastagabbak, az 5 cm átmérő felettiekből azonnal vastagabb hajtás és csíra, gyökérkezdemény nő. Ezekből tehát különösen nagy gyökér nő, ha van elég ideje a növekedéshez. Csakhogy e gyökérdarabok 1-2 hónappal később kezdenek csak csírázni, mint a gyökércsúcsot tartalmazók. Így ha ezeket ültetjük el tavasszal, előfordulhat, hogy csak 2 hónap késéssel hajtanak ki. Ezeket lehet, hogy célszerű volna szobában előre csíráztatni. Első évben kipróbáltam ezt, és nagyon nagy gyökereim teremtek egy tavasszal fellazított agyagos rétegben.

A bogyókat lehet akár 4-5 cm-es távolságban vetni, de a gyökérdarabok ültetése során sem kell nagy távolságokat hagyni. Én általában 7-8 cm-enként ültetem a legalább 7-8 cm hosszú gyökérdarabkákat. Ha ritkábban ültetjük, akkor talán hosszabb, súlyosabb gyökereink lesznek. Kb. 2-3 cm talajréteg kerül a bogyók és a gyökérdarabok fölé. A gyökereket fektetve is lehet ültetni, így célszerűbb, és így is szoktam tenni.

Fagyra érzékeny növény, ezért úgy kell időzíteni a vetést, ültetését, hogy kikelés után már talajmenti fagyok se érjék a földből kibújó friss hajtásokat. Ha a bogyó hajtása fagy meg, akkor az már valószínűleg nem tud újra nőni. A gyökérből kibúvó friss hajtás is elfagyhat, de az akár többszöri elfagyás után is újrahajthat. Minél nagyobb, életerősebb a gyökér, annál többször. Általában a bogyókat április végén javaslom elvetni. A gyökerek ültetése pár héttel korábban is lehet. Ha február végétől-márciustól kis edényekben szobában csíráztatunk gyökereket, akkor azoknak kiültetés után eleve hosszabb lesz a tenyészidejük, és ezekből emiatt nagyobb gyökerek fognak növekedni.

 További tapasztalatok a termesztésről: ITT.

 A fénygyökér fogyasztásáról, hatásáról stb. ITT olvashatsz.

 

 

Vissza az előző oldalra