Keresés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelemre!

Gellért Ferenc

Ki volt Rudolf Steiner?

 

Polihisztor, a filozófia doktora. Beavatott, az emberiség egyik legnagyobb tanítója. A 19. sz. végének és a 20. sz. elejének eleddig alig felismert legjelentősebb gondolkodóinak egyike. A tudományos megismerés megújhodásának szinte emberfeletti módon tevékeny híve. Az emberségesebb lét megteremtésének fáradhatatlan harcosa. Az emberi fejlődés elősegítését sajátjaként átérző művész és tudós. Volt, aki tudós szentnek nevezte, más két lábon járó egyetemnek. Egy biztos, nem nagyon találni az emberi fejlődés elmúlt évszázadaiban jelentősebb személyt, aki ilyen nagy mértékben hozzájárult volna a fejlődéshez, mint ő.

Rudolf Steiner a magasabb megismerés úttörője. Megismerési képességeivel messze meghaladta korát. Az emberi élet számos területét termékenyítette meg az érzékfeletti világok kutatásainak eredményeivel, de amíg ezeket a gyümölcsöket teljes egészében felismeri az emberiség, valószínűleg nagyon sok idő fog eltelni.

Már gyermekként érzékelte a lelki és szellemi lét történéseit. Felnőtt korában pedig képes volt olyan megismerési utat kialakítani, amelyben az érzékfeletti (lelki, szellemi) világokra vonatkozó tapasztalatait a jól ismert természettudományos módszer egzaktságával végezte. Korán felismerte az emberi gondolkodás megismerésben betöltött szerepét. Képes volt nem csak a gondolkodás eredményeit tudatosan átélni, hanem magában a gondolkodásban mint a gondolatok születésének folyamatában is megfigyeléseket téve részt venni.

Gazdag kulturális tevékenységet folytatott, főként német nyelvterületen, de Európa számos országában tartott előadásokat. Kezdetben Goethe természettudományos műveinek kiadója, író és újságszerkesztő volt, még a munkásképzésben is részt vett. Talán legjelentősebb írásműve: A szabadság filozófiája még a 19. században született. Ismeretelméletileg megalapozta a megismerés minden formáját. Munkássága tehát szilárd tudományos-filozófiai alapokon állt.

Először a tudományos és kulturális élet köreiben igyekezett megismeréseit nyilvánosságra hozni. Miután úgy látta, hogy ennek ott nincs igazi felvevő bázisa, az 1900-as évek elején más utat keresett, s belépett a Teozófiai Társaságba. Eleinte itt talált olyanokat, akik felvették, befogadták tanításait, amelyet kezedetektől fogva antropozófiának nevezett. Az 1907-es évben összeütközésbe került a társaság vezetőivel, s megalapította az Antropozófiai Társaságot, s élete végéig ennek keretein belül adta elő újabb és újabb, hallgatósága számára gyakran meglepő megfigyeléseit és tanításait.

Nagyjából mára sikerült csak a teljes hagyatékát feldolgozni. Kb. 30 kötetben jelentek meg könyvei és összegyűjtött írásai. 6000-nél is több előadásának nagy részét gyorsírással jegyezték le, így az ezekből összeállított könyvekkel együtt kb. 350 könyv kerül kiadásra. S ezen kívül még művészeti tevékenységének eredményeit, műveit külön kötetekben adják ki. Szinte mindenre kiterjedt a tudása. A filozófia, fizika, kémia, biológia, örökléstan, embriológia, mezőgazdaság, orvostudomány, pedagógia, gyógypedagógia, csillagászat, antropológia, fiziológia, történettudomány, közgazdaságtan stb. területén is hozzá tudott járulni az emberiség haladásához, tudásának kibővítéséhez, sőt ezekkel a kiegészítésekkel hozzájárult az egyre szárazabb és az embertől elidegenedett tudomány emberibbé válásához is. Jóllehet igazán akkor fog ez megmutatkozni, ha tanításai és tanainak praktikus alkalmazásai szélesebb körben elterjednek. A Weleda gyógyszergyár, a Demeter védjegy, a Camphill mozgalom, az organikus építészet, a Hauschka kozmetika az ő tanításai alapján, részben tanítványai közreműködése által jöttek létre.

Tudományos megújító tevékenységén kívül a művészetek terén is otthonosan mozgott. Előadásokat tartott a művészetekről, építészetről, előadóművészetről, útmutatásokat adott festőknek, szobrászoknak, beszédművészeknek. Négy misztériumdrámát írt, melyek a magasabb megismerés művészi közléseiként is felfoghatók. Új mozgásművészeti irányzatot hozott létre, az euritmiát. Ezt azóta rendszeresen alkalmazzák az általa felismert emberközpontú pedagógiában (Waldorf módszer), de létezik gyógyításra szakosodott ága is.

Itt érdemes kitérni az érzékfeletti megismerés egy különösen nagy benyomást keltő alkalmazására. Rudolf Steiner fiatal korában egy bécsi családnál vállalt házitanítói állást. Szabad kezet kapott. Az egyik gyermek hidrokefáliában szenvedett, ami egyébként magától nem szokott elmúlni, és értelmi visszamaradással jár. Rudolf Steiner az érzékfeletti képességeit alkalmazva oly gyümölcsözően volt képes hatni a gyermeknél a megfelelő tanítási módszerek megtalálásában, hogy a gyermek vízfejűsége visszafejlődött, két év múltán normál iskolába járhatott, és végül orvos lett.

Rudolf Steiner előadásai szinte mindenre kiterjedtek. A szónoklástantól az ár-apály jelenség mélyebb okáig, a gyógynövényekkel kezelt trágya előállításától az emberi betegségek gyógyítására alkalmas módszerek és gyógyszerek létrehozásáig mindenről beszélt.

Az első világháború után a társadalmi hármas tagozódás elméletének bevezetését szorgalmazta, amivel a súlyos szociális kérdések megoldhatók volnának. Ezt azonban egyelőre nem sikerült megvalósítani, pedig ennek szellemében élhetőbb világot teremthetnénk magunknak. Csupán bizonyos antropozófia intézményekben alkalmazzák.

Még az úgynevezett Keresztény Közösség vallási mozgalma is tevékenységéhez köthető. Néhány teológus kérésére a vallásos megújulásnak is megadta azokat a tanításokat és elveket, ami a jelenlegi kornak megfelel. Ő maga mindenesetre mindig is tiltakozott az ellen, hogy az antropozófiai mozgalmat vallásos mozgalomnak tartsák. Azzal, hogy sok előadást tartott az emberiség legfőbb vallásairól, például Buddháról, Zarathusztráról, Mózesről, nem jelenti azt, hogy az antropozófia vallás volna. Az antropozófia a tudatosan megszerezhető emberi bölcsességek tárháza, de még inkább egy megismerési út, amely az ember szellemiségét el kívánja vezetni a világ szellemiségéhez. S bár az antropozófiai megismerés felismeri mindegyik vallás születésének jogosultságát, sőt tanításaikat is az emberiség szellemi fejlődésének lépcsőfokaiként érti meg, ő maga a tárgya által nem válik vallássá.

Felismerte, szellemileg észlelte, hogy az emberiség szellemi fejlődését az emberiség legjobbjai vezetik. A vallásalapítók, a lét titkaiba beavatottak, a nagy tanítók az emberiség többsége előtt jártak és járnak, s mindig az adott kornak, helynek és az ott élő embereknek leginkább megfelelő tanításokkal járulnak hozzá az összemberi fejlődéshez. Az antropozófia tehát minden vallás jogosultságát képes felismerni, mivel valláson kívül álló elfogulatlan megismerési út. S e magasabb megismeréssel felismerhető, hogy az emberiség vezetői mit tapasztaltak, ismertek meg; mit, miért és hogyan tanítottak.

Érzékfeletti módon követhető az emberi fejlődés múltja, de valamennyire még a jövője is. A legapróbb részletekig minden kideríthető, hogy mi történt a múltban.

E megismerés során adódott, hogy az emberi fejlődéshez a legnagyobb mértékben Krisztus járult hozzá, aki valóban nem emberi lény, de három évig Jézus emberi testében tevékenykedett. Rudolf Steiner antropozófiai tevékenységének középpontjában ezért a Krisztus-esemény áll. Még a tudományos fejlődés is összefüggésbe hozható Krisztus tettével és működésével.

A tudományban elszaporodó élet- és valóság-idegen absztrakcióktól, elméleti fantáziálásoktól ideje megválni, s visszatérni a valóság tapasztalatához. A megismerés folyamata alázatot is kíván. Az érzékfeletti kutatás vallásos hangulat nélkül éppúgy elképzelhetetlen, mint vakhitben. – A tudománynak éppen úgy a fejlődést kell szolgálnia, mint az emberiség nagy vezetőinek. Egyoldalúságba esni, hosszú távon lemaradáshoz vezet. Ahelyett, hogy fantaszta módon általánosító elméleteket és modelleket állítunk fel, inkább visz előre, ha szűk körben szerzett tapasztalatainkat nem kívánjuk azonnal egyéb területekre – netán az egész világra – kiterjeszteni, hanem csak arra, amire vonatkozik.

Ha az emberi fejlődéshez nemcsak testi, anyagi (biológiai) és társadalmi fejlődés tartozik, hanem lelki, tudati fejlődés is – márpedig minden tapasztalat erre mutat – akkor felismerhetjük a vallási tanítások szerepét, s főként azt, hogy a tudományos fejlődésben is szinte forradalmi változásokra van szükség. Az antropozófia szellemtudomány Krisztus jelenlegi szándékainak értelmében hozzá fog járulni ahhoz, hogy a tudomány (természet- és társadalomtudományok) kutatási módszereit kiterjesszük azokra az életterületekre, ahol eddig csak a hitnek engedtünk teret. Mindez a folyamat elkezdődött az antropozófiai szellemtudományban. Ott is a megismerésnek, megértésnek kell lassan átvennie a terepet, ahol eddig csak hitre hagyatkoztunk. A hit igazságai megismerhetők. Természetesen aki továbbra is hinni akar, nem pedig tudni és érteni, sőt, szerinte ez ördöggel való cimborálás, annak bizonyára továbbra is valamely vallás fogja előmozdítani további fejlődését, de akit ez nem elégít ki, a szellemtudományban találhatja meg, amire lelke mélyén talán vágyakozik.

A születés előtti, a halál utáni élet, az emberi sors kialakulása, a reinkarnáció folyamata részletekbe menően feltárható. Jézus Krisztus, Buddha és Zarathusztra tevékenysége éppolyan tudományos pontossággal ismerhető meg, amilyen pontossággal például a fizikában a fénytörés.

A szellemtudományt, Rudolf Steiner tanításait a jövőben sokkal több embernek kell felvennie magába, sokkal több embernek kell alkalmaznia a maga szakterületén és mindennapi életében, különben civilizációnk tovább degenerálódik. Ennek tüneteit láthatjuk mindenfelé. A társadalmi hármas tagozódással, a közgazdasági tanokkal és a Waldorf pedagógiával olyan lehetőségek előtt áll az emberiség, amik együttes megvalósításával megoldódhatnak az elmúlt századok óta fokozatosan gyülemlő újabb és újabb társadalmi, gazdasági és szociális problémák.

Ezért érdemes még annak is megismernie Rudolf Steiner tanításait, akinek először szubjektív fantáziálásnak tűnik. Legalább a maga érdeklődési vagy szakterületét érintő gondolatokat ajánlom mindenkinek. Még ha nem is fogadja el valaki, hogy ezek a tanítások a valóság megfigyelése révén születtek, akkor is megtermékenyítőek lehetnek számára. Mert aki a szellemtudományt nem veszi komolyan, az a fejlődést nem veszi komolyan!

 

 

 


Vissza az előző oldalra

Könyvek

KÖNYVEK

Önfejlesztés. Eligazodás a világban és az okkult áramlatokban. Verseskötet Bővebben

CIKKEK

Megismerés és fejlődés. Bővebben

VERSEK

A versnek legyen dúrja, mollja - lassú, méla, inga módja - suhanóan gyors tempója - tartalommal egybeforrva. Bővebben

FORDÍTÁSOK

Spruchok és versek németről magyarra. Bővebben

Minden jog fenntartva! © 2014 | Gellért Ferenc