Skip to main content
  • Gellért Ferenc

A fénygyökérről

FÉNYGYÖKÉR (KÍNAI JAMGYÖKÉR), (dioscorea batatas)

 (A dioscorea nemzetségnek több faja is létezik. A dioscorea batatast gyakran összetévesztik például a diocorea opposita-val.)

MIRE JÓ?

Tudati hatás:

Az antropozófia szerint a fénygyökér (dioscorea batatas) gyökerét a tudati életben betöltött szerepe miatt érdemes fogyasztani, noha e szerepét nem mindenki észleli.  A kínai orvoslásban is melítik, hogy "emeli a szellemet, megvilágosítja az értelmet". A Táplálkozás és tudatfejlődés c. könyv részleteinek felhasználásával az alábbiak szerint jellemezhetjük e hatását.

"Rudolf Steiner 1924-ben mezőgazdasági tanfolyamot tartott Koberwitzben, ahol lefektette a ma már világszerte elismert vegyszermentes, biodinamikus mezőgazdálkodás alapjait. Közvetlen elutazása előtt megkérdezték tőle:

<Doktor úr, ha sikerül a talajt és az étkezési növényeinket az Ön utasításai szerint kezelni, és ezzel újra életre kelteni, akkor, amit így termelünk, az eléggé megfelel a kor és a szellem követelményeinek?

– Ez még kedvező esetben sem lesz elég – válaszolta Steiner. – A dioscorea batata-t kellene meghonosítani Európában, hogy fő táplálékként felválthassa a burgonyát. [… ] Ez a növény egyedüliként van abban a helyzetben, hogy földalatti részeiben fényétert raktározzon el, és ez a jövő emberének nélkülözhetetlen lesz. >”

Mint a könyvben szerepel, a burgonya az egyoldalú, materialista gondolkodást segíti elő, ezért fogyasztása a szellemi előrehaladást hátráltatja. A fénygyökér íze a burgonyáéhoz hasonló. Hatása viszont szellemileg nem hátráltató. Sőt, mivel gyökerében (és minden bizonnyal légbogyóiban) fényétert tartalmaz, ezért feltételezhetően segíti a világos, széleskörű gondolkodást, és az ezen a gondolkodáson alapuló szellemi előrehaladást. Minden bizonnyal emiatt lesz a jövőben nélkülözhetetlen.

Idézet a Táplálkozás és tudatfejlődés c. könyvből:

"Az éntudat nem más, mint gondolkodó tudat. Mindig csak annyiban vagyunk éntudatosak, amennyiben tudati világosságban, saját szellemi fényünkben élünk. A gondolkodás természetéhez tartozik, hogy világos. Az asszociálásban, a képzettársításban és az álmodásban félhomály uralkodik. A fénygyökérben lévő fényerő vagy fényhatás első körben különösen alkalmas támogatója tud lenni a gondolati világosságnak, feltehetően nyersen és főzve-sütve egyaránt. A jövőben az emberiség egyre magasabbra emeli tudatát, egyre jobban meg tudja majd érteni a lét szellemi-érzékfeletti oldalát is, és világos gondolkodásának megtartása mellett önálló szellemi élményekre tesz szert. A világos gondolkodás kifejlesztését követően ez lesz a következő lépés. A folyamat már a 20. században elkezdődött. A jövőben sokan egyre többet és egyre világosabban fogják észlelni az érzékfeletti lét tényeit és folyamatait.    

A fénygyökér fogyasztása támogatja, a burgonyáé kifejezetten hátráltatja ezt a fejlődési irányt. Persze ez nem jelenti azt, hogy elegendő volna a táplálkozást átállítani, és máris kitisztul a gondolkodásunk, vagy szellemi élményeink támadnak, sőt akár szellemileg felemelkedünk...." Hatásai mindenesetre igen finomak, sokan nem is veszik észre hatását.

A fénygyökér hatásai persze sokkal szélesebb körűek. Főként a Távol-Keleten gyógynövényként is számon tartják, nem kevés pénzt megadva érte. További idézet a könyvből: "A tradicionális kínai gyógyászat több gyógyhatást is tulajdonít neki. Leggyakrabban talán az erősítő, élénkítő hatását említik. Általános immunrendszer erősítőnek és anyagcsere-működés serkentőnek számít. Többek között gyulladások megszüntetésére, valamint a lép, a tüdő és a vese ösztönzésére használják. Hűsítő, vízhajtó és étvágygerjesztő. Hasmenés és székrekedés esetén is alkalmazzák. A Rudolf Steiner által felismert hatását nem ismerik, noha olyan utalás azért előfordul, hogy az intellektus világosságát támogatja és az emlékezőképességet javítja."

Egészségi állapotra gyakorolt hatás (a kínai orvoslás szerint):

A gyökér a kínai orvoslás szerint élénkítő, roboráló hatású, erősíti az immunrendszert, elősegíti a hosszú életet. A Távol-Keleten arra is használják, hogy a súlyos betegségből felépülőben lévő betegeknek adják. A fénygyökér javítja és fokozza a chi-energia áramlását a meridiánokban, amely megfelel az életerőinknek. A gyökér harmonizálja az emésztést, vízhajtó, étvágyfokozó, valamint vércukor-csökkentő hatású. Alapvetően a regenerálódást támogatja, az öregedési folyamatokat gátolja, így növeli a vitalitást.

A fénygyökér diosgenin növényi hormont tartalmaz, amely a testben progeszteronná alakul. A progeszteron az ösztrogénhez hasonlóan női nemi hormon, és kutatások szerint a változókori rendellenességeken segít. Mellékhatások nélkül megkönnyítheti a menopauzát. A progeszteron a férfiak szervezetében is jótékony hatású.

Íze a burgonyáéhoz hasonló, de a burgonyához képest nagyjából ezerszeres mennyiségű A-vitamint, több vasat, több kalciumot, több C-vitamint tartalmaz, valamint aminosavakat, szaponinokat, poliszacharidokat, és eddig bizonyítottan 31 nyomelemet.

A gyökér életerejét jelzi, hogy kiválóan eláll hónapokig, akár szobahőmérsékleten is, csupán némi nedvességet veszítve. Pincében akár a következő termés betakarításáig is eltartható. Ebben az esetben arra kell ügyelni, hogy minden egész vagy törött gyökérdarabon áprilistól vagy csak nyáron, de elkezd nőni egy csíra és hajtás. Ha a gyökeret még el akarjuk fogyasztnai, akkor érdemes ezeket a csírákat mihamarabb mindig újra letörni, hogy gyökerünk ehető maradjon sokáig.

A növény gyökerének rövid fizikai jellemzése:

A növény gyökere változó hosszúságú. Esetenként 1-1,5 m-nél is hosszabb, és vékony gyökérszálak vannak rajta. Ezt a méretet azonban csak igen kedvező körülmények között hozza, és csak abban az esetben, ha egy kifejlett, vastagabb vagy hosszabb (10-40 cm hosszú) gyökérdarabból fejlődik ki az új növény. Ha bogyókat vetünk, azokból őszre, amikor ki kell szedni a földből a gyökeret, tapasztalatom szerint legfeljebb 10-60 cm hosszú gyökér fejlődik csupán. A kisebb, vékonyabb gyökérdarabokból már nagyobb gyökerek fejlődnek ugyanazon körülmények között, és azokból a gyökérdarabokból fejlődik ki a legnagyobb, amelyek a legvastagabb csírát képesek hozni. Ezek általában a hosszabbak és vastagabbak gyökerek.

A gyökér felső része általában vöröses-barnás árnyalatú, igen vékony, általában legfeljebb 1-2 cm átmérőjű, és viszonylag hajlékony, lefelé vastagodó, a gyökérvégben általában csúcsosodó. A gyökér felső, vékony, nagyon szőrös részé nem célszerű fogyasztani. Mire meghámoznánk, szinte el is fogyna. Ez a része nem is annyira jó ízű, mint az alsó, vastagabb részé. A szár felső része ezért inkább csak a következő évi termés létrehozására, azaz ültetésre való. Talán fényétert sem tartalmaz.

Fogyasztásra a gyökér középső és alsó, erősen törékeny része szolgál. A fenti képen 15-25 cm-es darabok láthatóak a gyökér középső és alsó részéről. Az átmérő változó, általában 3-5 cm körüli, de egy-egy példány a 10 cm-t is elérheti a gyökér csúcsa közelében. De ehhez tényleg igen kiváló körülmények szükségesek. A gyökér gyakran kisebb-nagyobb görbületeket ír le, tehát nem feltétlenül nő egyenesen lefelé.

A képen látható 12 db. gyökérdarab kb. 1,1 kg-ot nyom. Hasonló a fajsúlya, mint a burgonyáé. A gyökér középső és alsó része meglepően törékeny, és kívül általában sárgás, világos színű. A gyökér belül fehér színű, nyálkás, síkos. Van olyan év, amikor a a legtöbb gyökér fehér része a hámozás után azonnal bebarnul vagy elfeketedik. Ennek egyelőre nem tudom, mi az oka. Ettől persze ehető. Egyébként a fehér gyökér héjban való megfőzése után is előfordul, hogy vékony rétegben a héj alatt fekete elszíneződés jön létre, de ez is ugyanolyan jó ízű, mint a fehéren maradt rész.

Konyhai felhasználása, fogyasztása:

A gyökér fogyasztható nyersen, valamint sütve, főzve, pirítva is. Nyersen semleges ízű, nem nagyon van íze, egy íztelenebb retekhez hasonló. Főzés és sütés, esetleg pirulás után igen ízletessé válik. Íze ilyen hőkezelés után nagyon hasonló a burgonyáéhoz. Kezdetben meg sem tudtam volna különböztetni az íze alapján, hogy ez krumpli-e vagy fénygyökér. Bármit lehet belőle készíteni, amit a burgonyából is lehet. Lehet nyersen, és hőkezelés után is fogyasztani. Főzésnél és sütésnél nagyjából hasonló puhaságúvá is kell főzni vagy sütni, mint  a burgonyát, ha burgonya gyanánt akarjuk fogyasztani. Hosszabb főzés után pépes, nyálkás lesz. Köretként is ehető, de éldául rakott krumpli, paprikás krumpli gyanánt is elkészíthető. Nem teljesen azt az ízt kapjuk, mint krumpli esetén, de hasonlót. Mivel nyersen hámozni nem túl kellemes a sikamlóssága miatt, ezért inkább héjában érdemes megsütni vagy megfőzni, és utána meghámozni. Így natúr is nagyon finom, mint egy főtt vagy súlt krumpli. Kicsit megsózva még finomabb lehet. Szerintem a főzött, sütött gyökér kis pirítás után a legfinomabb.

Nyersen történő hámozása nem könnyű, mivel rendkívül sikamlós és nyálkás. Oxalát tartalma miatt a nyers, nyálkás részével való érintkezés helyén az emberek egy részénél bőrpírt és viszketést okoz. Ez lemosás után hamar megszűnik. Az oxalát kristályokkal való érintkezés miatt előálló allergiás reakció esetén kesztyűben érdemes dolgozni vele. Illetve kesztyű nélkül is lehetséges úgy hámozni egy hosszabb gyökeret, hogy csak a héjánál fogjuk meg, így a sikamlós, héj alatti résszel közvetlenül nem érintkezünk. Főzés és sütés után sikamlóssága és esetleges irritáló hatása megszűnik. Nyersen fogyasztva a szájban nem okoz ilyen vagy ehhez hasonló irritációt, tehát ettől egyáltalán nem kell megijedni.

Sokan nyersen fogyasztják, naponta kis darabkákat karikákat levágva a gyökérről. Mivel semleges ízű, akár bármivel együtt ehető. Egyesek szerint nem szükséges belőle sokat enni ahhoz, hogy szellemi-támogató hatásában részesüljünk. Vannak, akik szerint nyersen kell fogyasztani, ha a benne lévő fényéter hatásaiban kívánunk részesülni, mert hőkezelés hatására az elveszik. Én ezt a véleményt nem osztom. Szerintem sütve, főzve is jelentkezhet a hatása.

Nyersen nem javasolnám senkinek sem, hogy egyszerre nagyobb mennyiséget egyen belőle. Ez gyökér, és a gyökerek emésztése nehezebben megy általában, mint a talaj feletti részeké. A diosgenin egyúttal emésztésgátló anyag is, amelyet gyomruknál érzékenyebb emberek megérezhetnek.

Általában meghámozva célszerű fogyasztani, de van, aki hámozatlanul eszi. Mivel a héja cellulózt tartalmaz, ami az emberi emésztőrendszer számára köztudottan nem emészthető, ezért héjastól való fogyasztását nem javaslom, főleg nyersen nem. Héja egyeseknél nemcsak felfúvódást, hanem esetleg gyomorproblémákat is okozhat, mint ahogy sok élelmiszer fogyasztása is, amely nem könnyen emészthető.

Tárolása:

Tárolni hűvös helyen, pincében célszerű, de ha naponta vagdosunk belőle, és emiatt nem visszük folyton a pincébe, vagy hűvös helyre, az sem okoz semmi különösebb kárt. Konyhában, szobahőmérsékleten is hetekig eltartható. Közben legfeljebb csak kicsit veszít víztartalmából. Ha hosszabb ideig nem bántjuk vágott vagy törött felületét, akkor ezen a részen megszárad, ami mintegy héjként óvja a belső részt. Lakásban, spájzban tartva már másnapra beszárad a vágott felület, amely miatt még hosszú ideig felhasználható.

Ha rendelsz, akkor hasonló vagy nagyobb darabokat küldök, mint amilyenek a fenti képen láthatóak, és lehet, hogy néhány görbébbet is. A minimális rendelési mennyiség 25 dkg.

Szellemi szempontból a fény ellentéte az elektromosság, a mesterséges elektromágneses suhárzás, így az antropozófusok egy része úgy tartja, hogy a fénygyökeret elektromos tűzhelyen főzni, elektromos sütőben sütni, erős elektromágneses térbe helyezni nem szabad, mert a gyökér elveszíti fényéter tartalmát. Hogy ez valóban így van-e, abban erősen kételkedem, hiszen a gyökér állaga e sugárzások hatására külsőre egyáltalán nem változik meg. Aki majd fogyasztja, annak várom tapasztalatait email címemre ezzel kapcsolatban is.

Fénygyökeret rendelek

 

Gyökeret könyvvel együtt is lehet rendelni. Aki kéri, annak a készlet erejéig ajándékba küldök legalább 20 db. fénygyökér bogyót is.

Az alábbi képen a bogyók láthatók. A kép bal oldalán átlagos méretűek vannak: általában 0,7 cm körüliek. Ilyeneket küldök annak, aki a rendelési űrlapon kér belőle. A kép jobb oldalán lévő bogyókat csak érdekességképpen mutatom, mivel másodéves növényen a konyhai komposztban ilyen extrém méretűre is megnőttek. A bogyókat nem nedves, hanem inkább száraz helyen célszerű tartani. Bár ez nem mag, hanem gyökérgumó, mégis inkább a száraz helyet javaslom. Ha nedves helyen tartjuk, akkor is jó, ha szellőzni tud. Egészen tavaszig, a vetési ideig, el lehet tartani, sőt kiszradva akár több évig is. Mivel nálam a bogyók vödörben vannak, a vödör alján lévő bogyók kevésbé tudnak szellőzni. Előfordult már, hogy a vödör pincében volt, és a vödör alján lévő bogyók egy része tavaszra bepenészesedett. Ha a bogyókat tavasszal szeretnéd elvetni, akkor papírzacskóban, vagy olyan körülmények között tárold, hogy ne érje sok nedvesség. A bogyó nem mag, hanem valójában egy földfeletti gyökér. Nem a virágok helyén nő, hanem a levelek tövében. Ezek kis léggyökerek, ízük is a földalatti gyökéréhez hasonló. Ha a bogyó kiszárad, akkor aszott lesz, és kicsit összemegy, de nedves földben meg fog duzzadni, és ki fog csírázni. Aki inkább megenné, annak ezt még kiszáradás előtt javaslom. Mosás után megehető. Lehet nedves pincében is tárolni, de ott a nedves körülmények között lehet, hogy túl korán elkezd csírázni. Viszont nem lesz olyan aszott, mintha száraz helyen tárolnánk.

fenygyoker bogyo

A bogyó lényegében levegőben nőtt gyökérgumó, tehát hasonló, mint a gyökér, ízre, állagra, és bizonyos mértékig valószínűleg hatásra is. Meg lehet enni, akár nyersen is, noha ez is cellulóztartalmú héjjal rendelkezik. (Én eddig még csak nyersen fogyasztottam, és nem lett tőle semmi najom.) A bogyó egyébként legfőképpen a növény szaporítására való. Tavasszal a földbe vetve kikel, és jó esetben akár 60-80 cm hosszú gyökeret is hozhat őszre, de többnyire csak 10-40 cm-eset, ha nem túl kemény a talaj. (A nagyon kicsi bogyók lehet, hogy nem kelnek ki, és a több évesek sem biztos.)

 

Fénygyökér termesztéséről  képekkel illusztrálva  IDE kattintva olvashatsz.

Egy képekkel illusztrált videót is megnézhetsz a termesztésről:

Fénygyökér- és könyvrendelés

Fénygyökérről még több: itt található

 

Vissza az előző oldalra