Keresés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelemre!

Gellért Ferenc

A Waldorf pedagógia

 

(Nem vagyok pedagógus. Ismertetésem meglehetősen száraz lesz a Waldorf-iskolákban (Rudolf Steiner iskolákban) pezsgő élethez képest, de igyekszem hű képet adni róla.)

Rudolf Steiner összesen tizenkilenc kurzuson fejtette ki Európa több országában pedagógiája lényegét, amelyek közül többet már magyar nyelven is olvashatunk.

Néhány idézet az antropozófia[1] és a Waldorf-pedagógia szellemi atyjától: "Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációknak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban... A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek most már meg ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk. És őket is a keresők útjára kell vezetnünk."

"Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők, csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell megteremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelődnie kell."

„…egyenlő módon és mértékben szeretné fejleszteni a gyerek intellektuális (tudományos), érzelmi (művészeti) és a cselekvésben megnyilvánuló gyakorlati (praktikus) készségeit.”[2]

 

TÖRTÉNET

A stuttgarti Waldorf-Astoria cigarettagyár igazgatója, Emil Molt alapította az első Waldorf-iskolát a gyár munkásainak a gyermekei számára. Megszervezésével és szellemi irányításával Rudolf Steinert bízta meg, aki elmélyült embertani ismereteken alapuló iskolát hozott létre. 1919-ben 260 tanulóval indult az iskola. Az első iskola tanítóinak és tanárainak csupán néhány hetük volt a felkészülésre, ennek ellenére az iskola kezdetektől fogva sikeresen működött. Köszönhetően az ott dolgozók lelkes közreműködésének, és az egész pedagógia gyermekközpontú és valósághoz igazodó szemléletének.

A két világháború között Európában több iskola is létrejött. A 60-as-70-es évektől kezdve pedig jelentősen megugrott a Waldorf intézmények és kezdeményezések száma. Már Észak- és Dél-Amerikában, Dél-Afrikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is működnek Steiner-iskolák vagy Waldorf-iskolák.

„A Waldorf-iskolákhoz világszerte Waldorf-óvodák is tartoznak, valamint óvónőképző és tanárképző intézmények, gyógypedagógiai otthonok és tanácsadó intézetek. A világszerte működő Waldorf-intézmények száma megközelíti a kétezret s ebből mintegy 650 a 12 évfolyamos egységes Waldorf-iskola.”[3]

Iskola ma már több, mint ezer létezik. Magyarországon 1926-ban nyílt meg az első Waldorf-iskola, amit 1933-ban nemzeti szocialista nyomásra kénytelenek voltak bezárni. Ezt Nagy Emilné dr. Göllner Mária hozta létre és Kis-Svábhegyi Waldorf-iskolaként ismeretes.

Csak 1989-től, az ún. rendszerváltás után nyílt meg ismét a lehetőség, hogy szabad kezdeményezésből óvodákat, iskolákat és egyéb Waldorf intézményeket lehet alapítani.

„Magyarországon ma 20 iskola működik, s ebből hétben már középiskola is szerveződött (emellett számos óvodai csoport, két pedagógusképzés és külön euritmia-, Bothmer-, Extra Lesson-tanárképzés, Waldorf-óvodapedagógusi továbbképzés).”[4]

Magyarországon „A Waldorf-iskolákat állampolgári kezdeményezés hozta létre, egyesületi és alapítványi formában működnek. A tanári testület - melynek minden tagja egyenrangú - szellemi szabadságban vezeti az iskolát és alakítja ki pedagógiai arculatát. (E szabadság korlátait a gyerekek felismert és életkoronként változó testi-lelki és szellemi szükségletei szabják meg; az iskola célja ugyanis, hogy minden felnövekvő individuum kedvező fejlődési körülményeit, lehetőségét megteremtse.)

Jogi és pénzügyi értelemben az iskola fenntartói, működésének biztosítói az egyesületek és az alapítványok. Ezeknek a szülők is aktív tagjai.

Az iskolázás szabadságát érvényesítő demokráciákban állami támogatás szilárdítja meg a Waldorf-iskolák helyzetét s teszi őket egyenrangúvá a többi iskolatípussal.”

Magyarországon van nappali, posztgraduális nappali és posztgraduális levelező tagozatos Waldorf-tanár képzés.

MILYEN ELVEKEN MŰKÖDIK A WALDORF-PEDAGÓGIA ÉS A WALDORF-ISKOLA?

„A Waldorf-pedagógia feladatai:

- megteremteni azokat a feltételeket, amelyek minden gyermek egészséges fejlődéséhez szükségesek,

- képessé tenni a gyermekeket arra, hogy felismerjék saját lehetőségeiket, és

- olyan képességeik kibontakozását elősegíteni, melyek a társadalomba való beilleszkedésükhöz szükségesek.”[5]

„Rudolf Steiner szándékai szerint a tanterv harmonizáló hatást fejt ki, mely kihat az egész szervezetre, a test ritmusaira és működésére is. Ebben az értelemben a Waldorf-tanterv alapvetően gyógyító hatású is, mivel megteremti a teljes személyiség egészséges fejlődésének feltételeit.”[6]

 

- A Waldorf-iskola nem világnézeti, hanem metodikai jellegű.

A pedagógusa nem antropozófiai tanításokat ad át. A tananyagot és annak átadási módját a gyermek általános és sajátos fejlődésének megismerése alapján alakítja ki és teljesen szabadon dolgozza fel a Waldorf-tanterv[7] javaslatait figyelembe véve.

- 12+1 évfolyamos egységes iskola. A 13. év az érettségire és a felvételire készít elő.

- Osztálytanítói, osztálytanári intézmény.

8, ill. 12 éven át lehetőleg ugyanaz a tanító, tanár viszi végig az osztályát. Ő tanítja az ún. főtantárgyakat a főoktatás keretében (anyanyelv, számtan, természet- és történelemtudományi tárgyak). Vannak szaktanárok is, akik egyéb tárgyakat (zene, euritmia, torna, kézművesség, az idegen nyelvek egy része, formarajz stb.) tanítanak.

- Epochális oktatás.

„Az epochális oktatásban nem egész tanévre széthúzottan tanulják a közismereti tárgyakat a gyerekek, hanem nagyjából azonos évi óraszámban, mint más iskolában, de 2-3-4 hétre összevonva. Így követik egymást a főoktatás egyes tantárgyai: az anyanyelv, történelem, földrajz, embertan, állattan, növénytan, kőzettan, fizika, kémia, csillagászat, matematika, geometria.

A történelemepocha például azt jelenti, hogy meghatározott ideig a nap első két órájában, mindig történelem van, az egész osztály a délelőtt első részében a "történelemben él", ennek nyoma van a falra kerülő ábrákban, képekben, a behozott tárgyakban is. Az egyes epochák alatt a gyermekek mindig annyit végeznek el egy-egy tantárgy anyagából, amennyi megadja nekik azt az érzést, hogy elértek valamit. A gyerekekre jótékonyan hat ez a fajta munkabeosztás, mert nyugodt és fegyelmezett tevékenykedésre szoktatja őket, ami rendkívül fontos egy olyan korban, melyre a szétszórtság és az ingerek túláradása a jellemző.

S mivel egy-egy tantárgy évente kétszer vagy többször kerül sorra, az epochák közötti időszakban a felejtés és felidézés segítségével az ismeret képességgé tud érlelődni.

A főoktatást a napi ritmus szerint a különböző szakórák követik, nem epochális megosztásban - a művészeti, a tevékenységbeli és az idegen nyelvi oktatás tehát mindennapos.

Hagyományos értelemben vett tankönyvek nincsenek, a gyerekek nagy alakú, sima fehér lapokkal teli füzetekbe dolgoznak.”[8]

- Életkornak megfelelő oktatás.

Rudolf Steiner szellemi kutatásai során egészen mély emberismeretre tett szert, amit többek között a pedagógiában is kiválóan lehet hasznosítani. Számos tanítását azóta igazolták is a kutatások. Nem mindegy, hogy a fogváltás előtt, a fogváltás és a nemi érés között, és a nemi érés után mit tanítunk és hogyan. Sőt az egyes életévekre le lehet ezt bontani.

Talán több szülő is tapasztalta már, hogy gyermekét alig érdekli az iskolai tanulás. A Waldorf-iskolákban is előfordul ilyesmi, de sokkal kevésbé jellemző. Ennek fő oka, hogy a részletekbe menő emberismeret alapján végzik az oktatást. Például nem akármikor fogékony a gyermek a mechanikai törvények megismerésére, vagy az emberről szóló biológiai ismeretekre. Mindent akkor kell hallania és tanulnia, amikor lelkileg éretté válik ezek bizonyos szintű befogadására. Ha idő előtt tanítjuk nekik még ártunk is a lelki-tudati fejlődésnek. Ha túl későn, akkor lehetőségeket mulasztunk el.

- A gyermek gondolati, érzelmi és akarati életének harmóniában történő fejlesztése.

A jelenlegi iskolarendszernek talán az a legfőbb hibája, hogy túlságosan intellektuális beállítottságú. Ez azt jelenti, hogy legfőképpen az ember gondolati életét kívánja csak fejleszteni; sietve teletömni az ember fejét információkkal, az érzelmi és akarati életét pedig elhanyagolja és sorvadásra ítéli. A gyermek az ilyen egyoldalú nevelést és tanítást megsínyli. Ezt láthatjuk a mai fiatalság állapotán: érzelmi sivárság, kreativitás hiánya, céltalanság, akaratgyengeség, káros szenvedélyek elharapózása. Ennek még a testi egészségre vonatkozó következményei is vannak. Az időskori cukorbetegség és más anyagcsere betegségek terjedése is összefügg ezzel. A Waldorf-iskolákban minden nap nagy gondot fordítanak a három lelki erő (gondolkodás, érzés, akarat) egyensúlyban történő fejlesztésére. Például mozgásokkal, ritmikus gyakorlatokkal egybekötött írás- és olvasástanítás folyik. A művészeti tantárgyak oktatása hangsúlyos szerepet kap. Minden tanuló rendszeresen kézimunkázik, valamilyen hangszeren tanul.

„A Waldorf-iskolában a tanulás egészét mélyen áthatják a művészetek: rajzolás, festés, euritmia, plasztika, zene, éneklés segítségével tesszük mindazt élővé és képszerűvé, amit tanulnak. Ezáltal az érzelmeken keresztül közelítünk az értelmi, gondolati világukhoz, felkeltve érdeklődésüket az adott tantárgy iránt.

Ha a gyermek énekel, furulyázik, rajzol, fest, versel, drámajátékban vesz részt, önkéntelenül feloldódik abban, és minden porcikájával átéli az alkotómunka gyönyörűségét. Így szokik hozzá ahhoz, hogy egy számára fontos problémát minden testi-lelki-szellemi adottsága bevetésével igyekezzék megoldani csupán azért, mert a probléma érdekes. Ezáltal pedig belső erejére támaszkodva halad előre, s nem egy tőle idegen külső kényszer hajtja.”[9]

- Az év fő ünnepeinek megtartása.

Pl. Advent, karácsony, húsvét, pünkösd és Szent Mihály napi ünnepeken a pedagógusok és diákok zenés, színjátékos műsorokat adnak elő.

- Természeti ritmusok követése.

A Waldorf-pedagógiában igyekeznek mindent a valóságos természeti környezetben megismertetni a tanulókkal; nem képek vagy film segítségével. Általában minden iskolában van egy ún. évszakasztal, amelyen mindig az aktuális természeti történések követhetők nyomon a természetben gyűjtött termések, levelek, virágok kiállításával. Lehetőség szerint az iskola saját kis kertjében kerti munkákkal egybekötött növénytermesztés is folyik. Így eleve könnyebben meg is tanulhatók, követhetők a természeti tények, másrészt a világ és a természet szeretetét ilyen módon könnyebben lehet érlelni a gyermeki lelkekben. Ez jó alap a környezetbarát nevelésre is.

- Szabadságra nevelés.

Az antropozófiai megismerés szerint az ember földi fejlődésének célja a szabadság minél magasabb fokú kifejlesztése. Ez nem azt jelenti, hogy a gyermekeket szabadjára kell engedni, hanem azt, hogy az egész nevelést és oktatást úgy kell irányítani, hogy a gyermekből a későbbiekben egy kreatív és gondolkodó felnőtt ember legyen, aki lehetőleg szabadon dönt mindenben. Ezt például úgy érik el, hogy a történelemtanítás során jelentős történelmi eseményeket különböző oldalakról mutatnak be, mindenféle pártoskodás nélkül. Így a gyermekeknek alkalmuk nyílik elsajátítani egy tárgyilagos, sokoldalú és nyitott hozzáállást, ami legfőképpen szükséges ahhoz, hogy felnőtt korukban szabadon és ne valamely nézet hatására alkossanak véleményt.

„A nevelést művészetnek tekintjük, a tanulási folyamatot pedig a szabadság eszközének, amellyel elvezethetjük a gyermeket önmagához, hogy felnőttként képessé váljon saját útjának felismerésére és követésére.

Legfontosabb célunk, hogy a gyerek a magával hozott adottságokat, képességeket a lehető legnagyobb mértékben nyilváníthassa meg a világban.”[10]

- Nincs osztályozás. Szöveges értékelés van.

Minden tanév végén minden tanuló kap egy személyre szóló „…szöveges értékelést, ami - a kb. 10 számjegy helyett - akár tíz oldal terjedelmű is lehet. Kapnak egy bizonyítványverset is. Ezeket az osztálytanító írja, esetleg a klasszikusokból "találja" a gyerekeknek. Róluk - hozzájuk szól, és egész éven át szavalják az osztály előtt, a reggeli köszönés után, azon a napon, amikor - pl. kedden - születtek. „[11]

„A büntetés-jutalmazás és a becsvágy felkeltése helyett arra törekszünk, hogy tanulóink soha ne veszítsék el a tudományok, művészetek és az élő valóság iránti érdeklődésüket.”[12]

„Mit mér az osztályzat? Nem méri az intelligenciát - az intelligencia fontosabb, ún. cselekvéses faktorai egyáltalán nem szerepelnek az iskolai mérlegelésben -, nem méri a kreativitásnak egyetlen tényezőjét sem (ellenkezőleg: bünteti a divergens gondolkodást), nem méri, nem jelzi előre a későbbi "beválást", nem korrelál azzal. Az osztályzat egyfajta, igen szűk körű, verbális és rövid távú emlékezeti teljesítményt mér, amelynek később nincs szerepe semmiféle életpályán. Arra viszont nagyon alkalmas az osztályzás, hogy a szorongást és a jó jegyre törekvést egyszerre kiváltva csökkentse a tárgyra irányuló érdeklődést és a valódi teljesítményt.” (Vekerdy Tamás)[13]

- Szülők által szabadon választott vallásoktatás.

Lehetőség szerint olyan felekezetű a hit- és vallástanítás, amilyet a szülők kérnek. A vallásoktatás az iskolában zajlik. Ha ez nem oldható meg, akkor az egyes felekezetek által kínált helyeken történik. Ha valaki nem kér vallásoktatást gyermeke számára, akkor egy ún. szabad vallásoktatásban részesül, ami természetesen szintén a gyermek életkorához igazodó megfontolások alapján történik. A részvétel fakultatív. Mindenesetre a Waldorf-pedagógia fontosnak tartja a vallásoktatást.

- Első osztálytól kezdve két idegen nyelv oktatása.

 

[A Waldorf pedagógia iránt érdeklődőknek ajánlom Rudolf Steiner alábbi műveit:

- A gyermek nevelése szellemtudományi szempontból

- Nevelőművészet

(interneten is letölthető: http://slidintune.uw.hu/ebook/index.php)]

 



[1] Lásd a „Ki volt Rudolf Steiner és mi az antropozófia.” c. cikket.

[2] A "Török Sándor" Waldorf-pedagógiai Alapítvány honlapján: http://waldorf-kepzes.hu/

 

[3] Lásd a 2. sz. jegyzetet

[4] Lásd a 2. sz. jegyzetet

 

[5] A magyarországi Waldorf-iskolák kerettantervét tartalmazó honlapon:

https:// www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/kerettanter v/mk68/waldorf_isk_kerettanterv.rtf

[6] Lásd az 5. sz. jegyzetet

[7] Lásd az 5. sz. jegyzetet

 

[8] A miskolci Hámori Waldorf Iskola és alapítványa honlapján:

http://w ww.uni-miskolc.hu/

 

[9] Lásd a 8. sz. jegyzetet

[10] Lásd a 8. sz. jegyzetet

[11] Lásd a 8. sz. jegyzetet

[12] Lásd a 8. sz. jegyzetet

[13] Lásd a 8. sz. jegyzetet

 



Vissza az előző oldalra

Könyvek

KÖNYVEK

Önfejlesztés. Eligazodás a világban és az okkult áramlatokban. Verseskötet Bővebben

CIKKEK

Megismerés és fejlődés. Bővebben

VERSEK

A versnek legyen dúrja, mollja - lassú, méla, inga módja - suhanóan gyors tempója - tartalommal egybeforrva. Bővebben

FORDÍTÁSOK

Spruchok és versek németről magyarra. Bővebben

Minden jog fenntartva! © 2014 | Gellért Ferenc