Megismerés, Antropozófia

ÚJ KÖNYV!

Gellért Ferenc: Védőoltásról szellemtudományosan
Miért nehezebb ma embernek lenni?

Szeretnél szellemileg és karmikusan rálátni a fertőző betegségekre, oltásokra, valamint a materializmusra és annak technikai vívmányaira – korunk mestere és beavatottja, Rudolf Steiner szellemi kutatásai alapján? Akkor ez a könyv Neked szól.

Kiemelt cikkek

Az emlékezés lényege

A jelenlegi természettudomány álláspontja szerint az agy az emlékezés szerve. Igazolásul fizikai, kémiai és biológiai tényeket sorakoztatnak fel, amelyeket hiábavaló is lenne tagadnunk. A tények: tények. Megjegyzéskor és emlék felidézésekor bizonyos agyterületek, neuron kapcsolatok nagyon bonyolu...

A boldogság megszerzésének a titka

1. rész A lelki boldogság Ebben az írásban nem a lelki boldogság megszerzéséről lesz szó, de mielőtt rátérnék annak a boldogságnak a megszerzésére, amire szerintem mindenkinek szüksége volna, boldogság és boldogság között szeretnék megkülönböztetést tenni. Te mikor voltál igazán boldog? Ta...

A vallásos fejlődés és az iszlám II.

Az iszlám jótékony hatásai és az arabizmussal való összefüggése Az iszlám születése utáni évszázadokban a közel-keleti arab államok a kor állapotaihoz képest egyre fejlettebb tudománnyal és kultúrával rendelkeztek. Ehhez képest meglepő, hogy ebből alig prosperáltak. Az iszlám államok gazdasági e...

Mi a szellemtudomány (antropozófia)?

A szellemtudományt, azaz az antropozófiát Rudolf Steiner hozta létre a múlt század elején. Ez egy megismerési út. Módszere ugyanaz, mint minden más igazi tudományé. Tárgya pedig minden létező dolog. Tisztázzuk először, hogy mi a tudomány! Tudomány az, amely olyan módszert használ a világ és az e...

A magyar nyelv logikája

„A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik nyelvükben…” (Giuseppe Mezzofanti bíboros, 1774-1849)   Nézetem szerint minden nyelv mögött egy bölcs szellemi lény (géniusz) áll, és az a szellemi lény, aki bennünk a magyar nyelvet éli, egészen sajátos jegyeket őriz az ős...

Minden jog fenntartva © Gellért Ferenc