Az időjárást egyértelműen lehet befolyásolni. Kisebb területekre kiterjedően lehet felhőt oszlatni, felhőt generálni, bizonyos felhőkből esőt kelteni és a nagy méretű jégesővel fenyegető felhőből elő lehet csalni apróbb szemű, nagyobb kárt nem okozó jégesőt.

Főleg a jégelhárításhoz kapcsolódóan terjedt el hazánkban a 2022-es – évszázados rekordot döntő – aszály kapcsán egy valótlan állításokkal tűzdelt összeesküvés-elmélet. Eszerint ezt az aszályt az évek óta működő jégkárelhárító rendszerünk működtetése okozta. Más összeesküvés-elmélet szerint egyenesen több éve tervezett volt, hogy csúnya, rossz emberek Európa nagy területein 2022-ben aszályt csinálnak.

Ennek kapcsán két dolgot érdemes körüljárni: a szándékokat, valamint a lehetőségeket, a szándék kivitelezhetőségének a kérdését. Utóbbival kezdjük. Azt nézzük meg először, hogy a mai technológiai szintünkön mit lehet megvalósítani e téren, és mit nem. Persze igen sok mindenre nem fogunk kitérni, inkább csak néhány kardinális kérdésre.

Egyrészt lehetséges-e az, hogy a 2022-es nyár hatalmas hazai aszályát a jégkárelhárító rendszerünk működtetése okozta? Azt is megnézzük, hogy lehetséges-e egyáltalán mesterségesen, netán titokban olyan időjárás-manipulációt végezni, amelynek egyidejűleg – mondjuk – több, mint 50 000 km²-re terjed ki a hatása. Ez Magyarország területének közel fele. 2022-ben az országnak legalább ekkora területén alakult ki súlyos károkkal járó aszály.

Mi lehet megvalósítani és mit nem?

Mindjárt szeretném felhívni a figyelmet a jégkárelhárító rendszer működtetését hibáztató állításnak a teljesen nyilvánvaló logikátlanságára. Ez a rendszer az elmúlt évek nyarain is működött, és valamikor aszályos nyár volt, valamikor nem. Ha a jégkárelhárítás során levegőbe engedett anyagnak valóban egyértelműen aszályt okozó hatása volna, akkor ez előző években is megmutatkozott volna. A rendszer csapadékosabb nyarakon éppúgy működött, mint aszályosakban, sőt elegendő esőt adó nyarakon valószínűleg többet is működtették a zivatarok gyakoribb jelentkezése miatt, mint aszályosabbakon. Ha tényleg a jégkárelhárító rendszerünk működtetése okozta volna a 2022-es nyári aszályt, akkor az eddigi években kivétel nélkül minden évben aszályos nyárnak kellett volna lennie, de nem volt mindegyik az. Ebből mindjárt következik, hogy az a hazai jégkárelhárítás nem lehet okozója az idei aszálynak, amelyik más években egyáltalán nem okozott aszályt. Egy kis gondolkodással nyilván sokan rájöttek már erre, de az összeesküvés-elméletek hívei közül sokan meg nem, ezért kellett erre is kitérnem.

Több minden sem logikus abban az elméletben, hogy aszályt mesterségesen, szánt szándékkal akarnának létrehozni a ki tudja kicsodák, ráadásul ekkora területen.

Vannak, akik nem a hazai jégkárelhárító rendszert, nem az ezek működtetéséről döntő embereket hibáztatják azért, ami a természet működéséből adódott, hanem valamiféle háttérhatalmi mesterkedést látnak mögötte. Kifantáziálnak valamit, ami nem létezik, és mást sem látnak a valóságban, mint annak igazolódását, amit kifantáziáltak. Persze ezt csak ők látják elfogult érzéseik nyomására. A lényeg, hogy most már kontinensre, Európára kiterjedő időjárás-manipulációról is beszélnek. Hiszen az idén, 2022-ben Luxemburg, Franciaország és több európai ország nagy területein volt meglehetősen aszályos a nyár. Európában nem volt az elmúlt száz évben ilyen nagy területen ekkora aszály. Itt látható egy értékelő videó, amelyben nagyjából látszik, hol mekkora aszály volt a nyáron: https://www.youtube.com/watch?v=Qoj9rpzvTiM (a videó 1. és 2. percétől).

A konteósok Európa nagy részére kiterjedő tervezett időjárás-manipulációról is ontják a rosszindulat szülte elméleteket. Valótlanságot kedvelő gondolkodással persze még cifrábbakat is ki lehet találni.

A fél Európára kiterjedő aszálycsinálásnak a képtelenségét még könnyebb belátni. Az alábbiak a pusztán hazánkra kiterjedő aszálycsinálás képtelenségét más oldalakról is megmagyarázzák.

A földi légkör felszíni időjárási eseményeknek helyet adó legalsó rétege a troposzféra. A troposzféra a felszín fölött nagyjából 10-13 km magasságig terjed, itt zajlanak a felhőképző és felhőoszlató folyamatok, itt vonulnak a frontok, alakulnak ki a légörvények és anticiklonok. Itt vannak azok a felhők is, amelyek egy részéből akár csapadék is hullhat. Ez a légtömeg olyan hatalmas térfogatú, hogy emberi beavatkozásokkal igen nehezen lehet jelentősebben módosítani, főleg hatalmas területre kiterjedően, főleg egy bizonyos (például száraz) időjárás kialakulását célzó módon. Miért? Először is azért, mert olyan nagy térfogatú és tömegű anyag levegőbe juttatását kellene elvégezni hozzá, amely jelenleg nem megvalósítható. Ehhez emberek százezreinek munkáját kellene igénybe venni, és hatalmas nagy költséggel járna. Rengeteg repülőgépnek kellene naponta, heteken át felszállni és „aszálycsináló anyagokat” juttatni a légkör alsó részébe. Ennyi repülőgép nem is állna rendelkezésre. Ennyi ilyen anyag nincs is. Senki nem szánna rá annyi pénzt, amennyi egy három hónapos aszály előidézéséhez szükséges volna. Ilyen áron ilyen szándék sincs. Rendszeresen ismételve kellene olyan sok aszályos időjáráshoz vezető anyagot olyan sok helyen, olyan nagy területen kijuttatni a levegőbe, amire épeszű ember nem vállalkozik. Szárazföldről is rendkívül nehéz lenne mindezt megoldani. Olyan rengeteg embernek kellene ebben részt vennie, olyan nagy logisztikai és költségigénye lenne az egésznek, hogy kifejezetten ostoba gondolat volna ilyenbe belevágni. Mégis vannak, akik úgy hisznek ebben a képtelenségben, mintha kötelező volna.

Lehet álmodozni ilyen-olyan gonosz időjárás-befolyásolásról. Biztos van is, aki ilyesmiken agyal, de ezek hogyan vezetnének egy fél ország vagy egy fél kontinens aszályához? Sehogy.

Még az a rengeteg légszennyező anyag, ami az emberi tevékenység következtében jut a légkörbe, az is igen kis mértékben tudja csak manipulálni az időjárás alakulását és az éghajlatnak is legfeljebb lassú változását képes előidézni. Pedig a több milliárdnyi ember napi közlekedésének, valamint a gyárak, üzemek ipari légszennyezése hatalmas mértékű. És lehet, hogy még az így levegőbe juttatott anyag is kevés, hogy érdemben befolyásolja a Föld időjárását, az éghajlat alakulását. Könnyen lehet, hogy az a friss elmélet, hogy az üvegházhatású gázok levegőbe kerülése okozza a Föld melegedését, nem is igaz, vagy csak sokkal kisebb mértékben járul hozzá a változásokhoz, mint ahogy azt most sokan gondolják. Ez az elmélet még nem beigazolódott tény. (Ezzel is foglalkozó cikkem itt olvasható: Az éghajlatváltozás és a növényvilág állapotának romlása részben a mesterséges elektromágneses sugárzások következménye? Hanyatló korunkról)

Ha jól megnézzük, még a milliárdnyi ember és az ipar, mezőgazdaság légszennyezése is csupán legfeljebb tizedszázalékokban változtatja meg a légkör anyagi összetételét. Gondoljuk el, hogy arányaiban legalább ekkora mértékű beavatkozásra volna szükség egy-egy nagyobb terület hónapokon át tartó aszályossá tételére!

Már az eddigiek átgondolása is elegendő kellene legyen, hogy a valótlan elméletek hívei belássák, hogy ilyen kiterjedt időjárás-manipulálás, aszálycsinálás tényleg nem létezhet. Ma még biztos nem.

Azt most ne is nézzük, hogy van-e olyan anyag, amellyel az időjárás manipulációja elvégezhető. Lenne, de képtelenség lenne megvalósítani. Esetenként néhány négyzetkilométernyi területen egy-egy napra még előidézhető volna száraz idő, de ezt legalább néhány négyzetkilométerenkénti rácsban kellene végezni minden nap, heteken át, hogy fél magyarországnyi vagy fél európányi területen három hónapon át tartó súlyos aszályt okozzanak.

Azt sem árt meggondolni, hogy az alsó légkörben folyton áramlások vannak. Minket most főleg a vízszintes irányúak érdekelnek. Ezek időnként igen nagy sebességűek, így az az aszálykeltő anyag, amit netán beleszórnának a troposzférába az ismeretlen csúnya, rossz emberek, az a légáramlások sebességétől és irányától függően fél napon, egy napon, vagy legkésőbb néhány napon belül elmozog a terület fölül, ahol az aszályt elő akarnák idézni. Egy idő után felhigul, nem ott fejti ki hatását, ahol aszályos időjáráshoz tudna hozzájárulni. Ha a levegőbe juttatott anyag hosszabban is ki tudja fejteni aszálykeltő hatását, az sem sokat segít, mert az átlagosan fél, egy, esetleg két nap múlva már nincs azon terület fölött, ahol ki kellene fejtenie a hatását. Ez fél Magyarország méretű területen sem nagyon lenne kivitelezhető. Európai szinten végrehajtani pedig olyan nagy emberi, logisztikai és egyéb erőforrást igényelne, amely miatt végképp halott ötlet volna. Ilyen ötlet csak a konteósok fejében létezik, gyakorlatban nem.

Kis területen lehet jégkárt mérsékelni, esőt csinálni, felhőt oszlatni, de fél magyarországnyi, fél kontinensnyi méretekben aszályt kreálni: mesekategória. A jelenlegi technológiák is nagyon kevesek ehhez, nem csak az erőforrások. És senki nem is próbálkozik direkt aszályt csinálni. Miért? Mert tudják, hogy butaság volna ilyesmivel próbálkozni, nem sikerülne úgysem. Sőt, azt is tudják, hogy egészen más is kisülhet a próbálkozásaikból, mint amit el szeretnének érni. Különféle álomszerű elméletekben előfordulhatnak aszálykeltések elvi lehetőségként, de nem kivitelezhető. Nem érné meg senkinek. Lehet, hogy az amerikai demokratáknak, liberálisoknak nem tetszik a magyarországi konzervatív politika, és szeretnének nekünk titokban kárt okozni, hogy megváltozzon az ország politikai vezetése, és ezáltal a politikája. De hazánkra méretezett időjárás-manipulálásról ők is legfeljebb csak álmodozhatnak, ha egyáltalán álmodoznak ilyesmiről. Nincs az a pénz, amiért megérné egy ennyire bizonytalan kimenetelű projektbe befektetni. Ráadásul ha volna az a pénz, akkor is olyan sok embert kellene bevonni ennek megvalósításába, hogy biztos nem lehetne titokban tartani. Látható tehát, hogy ezernyi oldalról megdől a konteósok e vad elmélete.

Azt is látni kell, hogy nincsenek leleplezések. Nem látni embereket, akik éppen időjárás manipulálásán ügyködnek. Elvétve egy-egy álhírben előfordul valótlan leleplezés. Ezek csak arra jók, hogy a becsapott konteósok kapaszkodni tudjanak légvárszerű valamikbe, nehogy vissza kelljen térniük a valóságba.

Mi viszont térjünk még vissza a kivitelezés lehetőségeire és kockázataira! Akik így beavatkoznának, maguk sem tudnák mi sülne ki belőle, hiszen kiszámíthatatlan rendszerbe avatkoznának be. Ami Magyarország időjárásában történik az az amerikai és ausztráliai időjárással is összefügg. A hatások továbbgyűrűznek, noha lehet, hogy észrevehetetlenné gyengülve, de minden pillangóhatásként viselkedik az összes többi tényező, időjárási paraméter alakulására. Egy-egy beavatkozás következtében mindenhol megváltoznának az időjárás paraméterei, és senki nem tudná pontosan mikor, mennyire és hogyan, térben és időben egyaránt. Persze távolabb és időben később általában csak kisebb változások jönnének létre, de a hatások mégis jelentkeznének. Gondoljunk bele, hogy az még megközelítőleg kiszámítható, hogy 1-2 héten belül milyen időjárás várható, de hogy hónapok múlva, az nem. Tendenciák esetenként előreláthatóak néhány hónapra előre is, de az sem túl jó beválással, igencsak elnagyoltan. A meteorológiában napi bontásban semmi sem jelezhető előre hónapokkal későbbre. Azt tehát nem lehet megtervezni, hogy milyen időjárás legyen egész nyáron egy fél kontinensen, időjárásmanipulációval sem. Még megközelítőleg pontosan előrejelezni sem lehet ennyi idővel előtte, nem hogy megtervezni.

Azt sem lehet előrejelezni, hogy szándékos manipuláció nélkül mi várható. Ha egy olyan rendszerbe avatkozna valaki aszálycsináló szándékkal három hónapos időtávon keresztül, aminek beavatkozás nélküli alakulását sem ismeri előre, akkor nyilván nem tudhatná azt sem, hogy az a rengeteg erőforrás, amit az aszálycsinálás igényelne, tényleg azt okozná-e, amit el akarna érni. Ilyen 50-50 % esélyekkel kecsegető projektbe épeszű ember nem fektet pénzt, nem próbálkozik vele. Ez csak a konteósok legelvetemültebb agyszüleményeiben létezik. Az időjárás olyan változékony, és annyira globális, hogy nem lehet előre megtervezni aszályosra, még ha megvolna minden kapacitás, technológia, emberi és gépi erőforrás, pénz és gonosz szándék, akkor sem.

Egy kiszámíthatatlan légkört kiszámítottan aszályossá tenni nem lehet a jelenlegi technológiákkal. Komolyan nem is foglalkozik ennek megvalósítására irányulóan senki.

Chemtrail-konteó

Az időjárás-befolyásolás konteós hívei régóta keresik azokat az álhíreket, amelyeken nagyokat szörnyülködhetnek, hogy megint milyen rengeteg kondenz csíkot látnak az égen; és lám itt a bizonyíték, hogy direkt mérgeznek minket, szórják ránk a mérget, hogy ártsanak nekünk. Ez persze badarság. Arra nem jönnek rá, hogy ezt mindenfelé hiszik, az USA-ban, Németországban, hazánkban stb. Miért szórnának le ránk a honfitársaink olyan anyagot, amely nem csak nekünk, hanem nekik is ártana, ha itt élnek. De ha netán olyanok szórják, akik nem itt élnek, annyi eszük nekik is van, hogy ami a légkörbe jut, annak egy része azért tovaterjed. Ráadásul abban az országban meg akkor biztos mások szórnak, ahol ők megszervezik a magyarok leszórását. És eközben senki semmiféle érdemi bizonyítékkel nem tud szolgálni. Tiszta logikátlanság az egész. De pont ez az ilyen valótlan elméletek ahrimáni nyájszellemének a szándéka: „értelmezd át a valóságot”, „higgy a logikátlanságban” – ez a valóságtagadás része –, és rágalmazzál meg másokat azzal, hogy ártani akarnak nekünk!” Utóbbi az összeesküvés-része az elméletnek, az összes többi szimpla valótlanság.

Ha a folytonos gyanakvásban élők konteósok agyában netán az aszálycsinálással kapcsolatban is felmerülnek a kondenzcsíkok mint a gonosz aszálycsinálók mesterkedésének vélt bizonyítéka, akkor azért nem árt átgondolni, hogy néhány kondenzcsíktól sem fog megváltozni az időjárás. Nyáron különösen kevés kondenzcsík volt látható. Miért? A szárazabb légköri állapot miatt. Ha sokat láthattunk volna és gyakran, még az is igen csekély mennyiség lett volna ahhoz, hogy aszálykeltésben valami szerepet lehessen tulajdonítani neki.

A kondenzcsíkok megjelenése és nem megjelenése a légkör jellemzőitől, főleg relatív páratartalmától függ. Ugyanazon repülőgép mögött valamikor hosszú ideig megmaradó kondenzcsík látható, máskor a rövid csík is hamar feloszlik. Egyszerű fizika. Ha a légkör fent magasabb nedvességtartalmú, akkor a kondenzcsíkok hosszú ideig fennmaradhatnak, ha száraz, akkor csak rövid ideig.

Aszályszimuláció?

Leleményesek ezek a konteósok. Ha van egy rosszindulatú előítéletük, koncepciójuk, hitük, akkor igyekeznek mindenfélét találni, ami azt alátámasztja. Nem azért, mert így az igazságot keresnék, hanem hogy bizonyítéknak tarthassák, és így megnyugodva ragaszkodhassanak túlgondolt koncepciójukhoz, ahrimáni hitükhöz. Ez a konteós gondolkodás egyszeregye.

Az interneten található egy videós tudósítás (https://vimeo.com/147939401?1&ref=fb-share&fbclid=IwAR2LUpLh6mBtFDCBgQkdvvdE_Ua8g3IY_5E9WRFVJ3zOkuio2P9gozcbOys) egy 2015-ben, Washingtonban végrehajtott élelmiszerválság-szimulációs, szerepjátékos gyakorlatról, amely egy 2020-as évtől bekövetkező élelmiszerválság társadalmi, gazdasági és egyéb következményeit igyekezett előrelátni, kispekulálni, mit hogyan kellene majd csinálni, ha netán hasonló esemény a valóságban is bekövetkezik. Az esemény fő szervezője és/vagy támogatója az ENSZ-hez tartozó Természetvédelmi Világalap, néhány globalista civilszervezet, valamint a Cargill és a Mars nevű élelmiszeripari multinacionális vállalat volt.) Az idén, 2022-ben Európában nagy területeken be is következett a súlyos aszály, amely miatt jóval kisebb mennyiségben sikerült termelni élelmiszert és élelmiszer-alapanyagot, mint egy normál időjárású évben. Ezt az aszálycsinálás valóságában hívők tábora mindjárt össze is kapcsolta a 2015-ös – egyébként meglehetősen jelentéktelen – szimulációs gyakorlattal, mondván: „lám, aszálycsinálással meg is valósították, amit 2015-ben elterveztek, és csak pár év a különbség.”

Élelmiszerhiánnyal fenyegető helyzetek általában a szélsőségesen alakuló időjárás következtében alakulhatnak ki, az éghajlatváltozással összefüggésben Európában. Különösen Magyarország területén egyre gyakrabban alakulnak ki aszályos évek, főleg nyarak, amelynek következtében sokkal kevesebb mezőgazdasági terményt tudunk betakarítani. Ez akár jelentősebb élelmiszerválságot is előidézhetne, ha az adott évben a világ egyéb tájain is sokkal kevesebb élelmiszer-alapanyag teremne, vagy a globális élelmiszerláncok megszakadnának valamilyen okból, például különféle konfliktusok, háborúk következtében.

A szimulációk, az ilyen előre felkészülések, gyakorlatok soha nem bizonyítanak semmit, csak azt, hogy az emberek szeretnének felkészülni bizonyos eseményekre, válságokra, hogy annak minél kisebb kára legyen. Látják, hogy változik az éghajlat, és megpróbálnak felkészülni a szélsőséges időjárású évekre, és az ennek következtében esetlegesen bekövetkező élelmiszerválságra.

Sokan látják, hogy az aszályos időszakok megjelenése az elmúlt pár évtizedben egyre csak nőtt hazánkban, illetve Európában, főleg a melegedéssel összefüggésben, ezért a szimulációs gyakorlat kitalálói nyilván azt mondták, hogy akkor az élelmiszerhiány hatásait „arra az időszakra nézzük meg, amikor az aszály esélye tényleg nagyobb, mint máskor. Ezért jelölték ki a gyakorlat időpontját a 2020-21-től kezdődő évekre, amikor egy kiterjedt európai aszály, illetve akár élelmiszerválság is kialakulhat. A szimulációs gyakorlat kezdetének időpontját ezért épp olyan évekre jelölték ki, amikor egyébként a Föld globális légkörzésében ismét várható volt a La Niña jelenség fellépése. Ez ugyanis Európa időjárását gyakrabban képes szárazabbá tenni, mint amikor az El Niño éveiben vagyunk.

Ennyi történt, történhetett. Nem aszályt terveztek, hanem ezt az elmúlt évtizedek megfigyelései alapján lehetett valószínűsíteni, hogy a La Niña időszakaiban gyakrabban van aszályos idő Európában, mint máskor.

Valóban volt tehát egy kitalált aszállyal összefüggő élelmiszerválságot szimuláló gyakorlat a világ minden tájáról összejött emberek részvételével. Ez nem bizonyít semmi tervezettséget, legfeljebb azt, hogy elvégeztek egy szerepjátékszerű gyakorlatot, hogyha valamikor bekövetkezne hasonló, akkor jobban tudják a döntéshozók, hogy mit és hogyan is kellene tenniük az emberi szenvedés, éhezés csökkentése érdekében. Ez olyasmi, mint a hatástanulmány. Hatástanulmányt is azért készítenek nagyobb beruházások hatásainak becslésére, kiszámítására, hogy ne érjen minket váratlanul vagy előre nem látott módon károsan semmi sem. Ha tudjuk, hogy a jövőben egy aszály vagy egy nagyüzem működésének hatására mi várható, akkor fel lehet készülni rájuk, lehet enyhíteni vagy megelőzni bizonyos károkat stb.

Lehet, hogy kicsit nagyképűnek vagy túl magabiztosnak fogok tűnni, de amit az alábbiakban kijelentek, azt az időjárási folyamatokkal többé-kevésbé tisztában lévők nagy kockázat nélkül kijelenthetnék:

Én is tudtam, hogy valamikor lesz ilyen nagy aszály. Az elmúlt évtizedek tendenciát látva nem lepett meg a 2022-es aszály mértéke. A melegebb nyarak egyszerűen egyre nagyobb esélyt adnak arra, hogy bizonyos makroszinoptikus, sőt globális időjárási (La Niña) helyzetekben az erőtlen atlanti frontok kiszáradjanak, mire elég esőt adhatnának, főleg a kontinens középső részeire jutva.

Sőt, bátran ki merem jelenteni, hogy még nagyobb aszály is lesz 10-20 éven belül, Európában, hazánkban különösen, és addig is több kisebb, és egyik sem lesz csúnya, rossz emberek által tervezve. Kicsi az esélye, hogy nem fog beválni amit most mondtam, pedig én sem tervezem az időjárást. Egyszerű ember vagyok. Látom a tendenciákat, és a valóság eddigi alakulásából logikus következtetéseket vonok le. Egy kicsit értem is a folyamatokat, hiszen meteorológus szerettem volna lenni. De ahhoz nem kell még csak meteorológusnak sem lenni, hogy tudjam, a melegedés egyre több és nagyobb aszályt fog hozni Európába, és különösen hazánkba. Ez a tendencia nyilvánvaló, főleg ha a La Niña következtében is kevesebb nedvesség jut Európa fölé. Lesz néhány nagyon csapadékos nyár is, de a tendencia régóta látható. Ezért teljesen érthető, hogy egy globális élelmiszerválságot próbáltak szimulálni 2015-ben.

Nagyon helyes, ha erre felkészülnek azok, akik ennek kárát hathatós tevékenységükkel enyhíteni tudják. Helyes, ha erre nemcsak államok, hanem globális szervezetek is igyekeznek felkészülni, hiszen a földi légkörzés, az éghajlatváltozás is az egész Földre kiterjed.

Ahogy a légiriadó-gyakorlatot sem azért csinálják, mert a katasztrófavédelem vagy az állam bombatámadást tervez ellenünk, bármilyen aszályszimulációt vagy élelmiszerválság lemodellezését sem azért végzik, mert aszályt vagy élelmiszerhiányt akarnak létrehozni. Nem ártani akarnak, hanem éppen az esetleges emberi szenvedés megelőzését. A felkészülés, a hatások előrelátásának a kifürkészése a szándék. Aki előrelátja egy ideihez hasonló nagy kiterjedésű aszály hatásait, az hathatósabban tud intézkedni majd az élelmiszerhiány elkerülése vagy -csökkentése érdekében.

2022. 10. 29.

Ide kapcsolódik a Chemtrail-konteóról, a sivatagi porhoz kapcsolódó konteóról szóló írásom.