• Gellért Ferenc

COVID-19 – LÁSSUNK TISZTÁN! 3.

Az új koronavírusos betegség súlyossága (svéd összhalálozási adatok alapján)

Egy kis matematika. Svédországban nem nagyon voltak külső óvintézkedések, jelentősebb korlátozások a COVID-19 terjedésével szemben. Minden más országban elég hamar közbeléptek a hatóságok, így azoknak a halálozási statisztikáiból olyan objektív képet nem lehet nyerni, mint a nagyobb leállásokat mellőző Svédország adataiból. Ebből lehet a legjobb képet kapni arról, mennyire is volt súlyos eddig az új koronavírusos betegség egy európai országban. Ez alapján a szezonális influenza és a COVID-19 veszélyességére is kaphatunk egy objektív számadatot, amely nagy valószínűséggel nagyjából megfelel a valóságnak. Az összhalálozási statisztikánál objektívebb mutatót nem fogunk találni egy betegség veszélyességének mérésére. Az influenza okozta évi halálozások számának ismeretében pedig elég biztosan eldönthető, hogy az új koronavírussal terjedő fertőző betegség több áldozatot szed-e, mint a szezonális influenza.

A svéd összhalálozás alakulása az elmúlt 10 évben az alábbiak szerint alakult1:

 sved osszhalal

 

Eszerint 2020-ban aug. 14-ig, az év eddigi 226 napján 62 890 ember halt meg Svédországban. Ez időarányosan az egész 2020-es évre vetítve: 101 570 halottat jelent a 90 655 fős 10 éves átlaggal szemben. A svéd halálesetek becsült száma tehát idén – az eddigi tényadatok alapján – nagyjából 11 000-el lesz több (101 570 – 90 655 = 10 915), mint az elmúlt 10 év átlaga. Ez 11,2 %-os növekedést jelent éves szinten. Ez nem tűnik nagyon soknak. De ha elképzeljük a 2020-as oszlopot a 101 570-es adattal, az már igencsak kiugrónak mutatkozna. Nem igaz?

Valószínűsíthető, hogy a svéd halálozás növekedése túlnyomórészt a COVID-19 nevű új koronavírusos fertőző betegségnek tulajdonítható, és nem más betegségeknek, valamint nem adathamisításnak, és nem az emberek vírussal való ijesztgetésének. (Svédországban egyébként inkább az a célja a kormánynak, hogy bemutassa, mennyire helyes volt, hogy nem vezetett be olyan jelentősebb óvintézkedéseket, mint más európai országok, ezért nekik az az érdekük, hogy kevesebb COVID-19 halálesetről halljanak a médiából az ország lakosai.)

Azt is figyelembe lehet venni, hogy mivel 2019-ben kicsit alacsonyabb volt a halálozás a 10 éves átlaghoz képest, ez némiképp hozzájárulhatott ahhoz, hogy idén ezzel összefüggésben következhetett be valamennyivel több haláleset. De ez csak kis mértében magyarázná a halottak számának jelentős időarányos növekedését. Már csak azért sem, mert úgy tudni, hogy az idén nem volt jelentősebb influenzás elhalálozási hullám az országban.

COVID-19 és influenza súlyosságának összehasonlítása:

A fertőző légúti betegségek (főleg az influenza és szövődményei) a halálesetek csak kis %-át szokták adni. Ha azt is megvizsgáljuk, hogy Svédországban általában hányan halnak meg influenzában, akkor ezt az új koronavírusos betegséggel össze tudjuk hasonlítani. A svéd adatok szerint 2019-ben a 88 766 halálesetből 2110-et (kb. 2,4 %-ot) soroltak a „bizonyos fertőző és parazita betegségek” számlájára.2 Ide tartozik az influenza is, és minden bizonnyal főleg az influenzának és szövődményeinek tulajdoníthatók az idesorolt halálesetek. (Az USA járványügyi hatóságának (CDC) adatai szerint az USA-ban is kb. 2 % körül szokott ez az arány lenni.) Ha azt vesszük alapul, hogy évente a lakosság kb. 2,4 %-a hal meg az influenza miatt előbb, mintha nem lett volna influenzás, akkor ez a svéd adatokra támaszkodva évente átlagosan 2176 halottat jelent. (A 2019-es tényleges adat: 2110.) Ha az idei évben összességében tényleg 101 570 – 90 655 = 10 915-tel többen fognak meghalni, akkor ez azt jelenti, hogy 10 915 / 2176 = 5,01, azaz kb. 5-ször annyian halnak meg többen 2020-ban az új koronavírusos betegségben és szövődményeiben. Az átlag feletti halálesetek (10 915) már bizonyára a COVID-19 miatt következnek be, mivel egyelőre nem tudunk arról, hogy bármilyen más betegség sokkal jobban szedné az áldozatait idén, mint az előző években. A COVID-19 miatt eszerint tehát kb. 5-ször több a halott, mint az egyéb fertőző betegség miatt bekövetkező halálozás (átlag évi 2176), ami pedig az influenzához köthető általában.

Mivel azonban az év első 2 hónapjában a COVID-19 betegség elkapása következtében valószínűleg senki nem halt meg, ezért a svéd halálozás ennél akár magasabban is alakulhat év végére. Március 11-én regisztrálták az első ezzel összefüggésben bekövetkező halálesetet, noha néhány ilyen esetleg már pár héttel korábban is történhetett, hiszen az első esetet már január 31-én azonosították. Mindazonáltal ha voltak is COVID-19 halálesetek március 11.-e előtt is, az biztos nem jelentős tétel.

Szerepet játszik a bekövetkező halálozásokban az is, hogy egy országban hányan élnek. Svédországnak 2010-ben 9,39, 2019-ben 10,04, míg 2020-ban 10,10 millió lakosa volt/van3. A lakosság száma nagyjából egyenletesen növekedett az elmúlt évtizedben. Ugyanakkor a halottak száma nagyjából 91 000 körül mozgott, nem emelkedett. Legfeljebb egy nagyon enyhe emelkedést lehet felfedezni a fenti diagramon, noha pont az utolsó teljes évben halt meg a legkevesebb az országban. Így azzal, hogy a lakosságszám növekedését nem vettem számításba a halálozás vizsgálata során, csupán egy jól láthatóan nem túlzottan releváns tényezőtől tekintettem el, hiszen a halálozás nem vagy alig követte a lakosságszám növekedését. Talán 500-zal, 1000-rel nőtt 2020-ra halottak száma 10 év alatt. Ha mondjuk 1000-rel vennénk többnek azt a halálozást, ami idén COVID-19 nélkül is bekövetkezne, akkor nem 90 655 halottal, hanem 91 655-tel számolnánk. Akkor az idei évben összességében 101 570 – 91 655 = 9 915-tel többen fognak meghalni összesen. A 9 915 / 2176 = 4,55, vagyis akkor nem 5-ször nagyobb halálozási arány adódik a COVID-19 miatt, hanem kb. 4,6-szoros.

A svéd tényadatok alapján ez jött ki. Mivel az összes többi országban általában jelentős korlátozások, járványügyi szabályok születtek a COVID-19 adott országban való elterjedésének kezdete után elég hamar, ezért az ottani összhalálozási adatok bizonyára jóval szerényebb arányú növekedést mutatnak, vagy nem is mutatnak növekedést. Magyarországon például még az influenzához köthető halálozás is csökkent az igen súlyos következményekkel is járó óvintézkedések miatt. Ezért hazánkban az idén eddig inkább kevesebb a fertőző betegségekhez köthető elhalálozás, mint a korábbi években. Ezekben az országokban tehát a korlátozások jelentős mértéke miatt nem lehet olyan megbízható adatokat adni a 2020-as évre nézve, hogy az új kór miatt mennyivel halnának meg többen, vagy hogy egyáltalán többen halnának-e meg összességében, mint szoktak egy évben. Még a svéd adatok tűnnek a legalkalmasabbnak arra, hogy a COVID-19 betegség súlyosságát a valósághoz hűen meg lehessen ítélni. Feltételezhető, hogy más országokban is hasonló arányokat kapnánk, ha az ottani hatóságok hasonlóan jártak volna el a betegség terjedésével szemben, mint Svédországban – persze sok egyéb sajátosság módosító hatásával.

Másrészt ha időközben a svédeknél is jelentősebb higiéniai intézkedéseket, járványügyi szabályokat, munkahely- és iskolabezárásokat vezettek volna be, akkor természetesen ott sem lenne ennyi halálos áldozata az új betegségnek. Ha esetleg ősztől fognak ilyeneket bevezetni, várhatóan akkor is kevesebb lesz a halott, mint amennyi a fenti becslés szerint adódott. Egyébként lettek bevezetve azért korlátozó intézkedések, de ezeket a mostani vizsgálatban figyelmen kívül hagytam. Ha azokat is figyelembe lehetne venni ugyanilyen objektív módon, akkor az egyéb légúti fertőzésekhez képest bizonyára magasabb halálozási ráta jött volna ki, nem 4,6 vagy 5-szörös. A világgazdasági Intézet egyik cikke így számolt be a svéd intézkedésekről 2020. 05. 11-én: A többi európai országhoz hasonlóan, a járványhelyzet súlyosbodásával párhuzamosan – részben a (közeli és távoli) külföld helyzete és intézkedései, részben a hazai helyzet és intézkedések miatt – Svédországban is egyre több akadály gördült a korábbi életvitel folytatása elé. Például fokozatosan megnehezült, illetve több viszonylatban ellehetetlenült a külföldi utazás, de április 6-tól már a belföldi légi forgalom is leállt. Kezdték korlátozni a rendezvények maximális létszámát, a kórházakban és öregotthonokban fekvő/élő rokonok látogathatóságát. A félelem és a kormányzati politika együttesen jelentős hatást gyakorolt a termelésre, kereskedelemre, közlekedésre, oktatásra, lényegében az élet minden területére.

Ahol a svéd modell eltér a többi európai országétól, az jellemzően az oktatásügy és az emberi szabadságjogok kezelése. Nincs kötelező iskolabezárás, és nincs szükségállapot. Ehelyett ajánlások vannak. Az oktatási intézményeknek csak a 16 évesnél idősebb gyerekek tanítását javasolják távoktatásban végezni… „4

Mivel az utóbbi időben divatossá vált kétségbe vonni a hatóságok adatait, főleg azt, hogy jól ítélik-e meg a bekövetkező halálesetek okát, vagy hogy egyáltalán jól akarják-e megítélni, ezért a fenti becslést olyan tényekre alapoztam, amelyet az e téren legelvadultabban gondolkodó embereknek is igencsak fontolóra kellene vennie, ha a valóság talaján akarnak maradni. Azt már csak meg tudják ítélni az orvosok, hogy valaki meghalt-e, vagy sem! Ebbe csak nem köt bele senki! Szándékosan nem számoltam a viszonylag enyhe korlátozó intézkedések járványcsökkentő hatásával sem, nehogy az a vád érjen, hogy direkt azt akartam kihozni az egészből, hogy milyen súlyos ez a betegség. Nekem aztán teljesen mindegy, mi jön ki: az igazságot akarom kideríteni. Mert a tévedések, hazugságok ma minden oldalról pusztítanak!

Nem tudom, hogy attól, hogy valami mondjuk 4,6-szor több halált okoz egy év alatt, mint a szezonális influenza, az már súlyosnak mondható-e. Egyébként egy másik, másutt sokat bírált, hivatalos svéd adat szerint összesen 5802 halálesetet könyveltek a COVID-19 számlájára aug. 14-ig. Ez a fenti becsléshez képest időarányosan kb. 900-zal alacsonyabb számérték. A becsült évi 10 915 haláleset-növekedés fényében márciustól 08.14.-ig időarányosan 6758 COVID-19 halálesetnek kellett volna bekövetkeznie. Eszerint azt lehetne valószínűsíteni, hogy azok a rosszindulatú és kevéssé megalapozott feltételezések, miszerint szándékosan több elhunytat nyilvánítanak a COVID-19 áldozatának, az Svédországra nem igaz. Amennyiben az összhalálozás valóban 11 000 közelében lesz év végére, akkor valószínű, hogy eddig inkább kevesebbet soroltak a COVID-19-hez, mint ami ténylegesen annak tulajdonítható. Egyébként pedig ha az 5802-es halottszám a pontos, nem az időarányos becslésem (6758), akkor a COVID-19 nem is olyan súlyos, mert csak kb. 3-4-szer súlyosabb, mint a szezonális influenza. Ha a COVID-19-en kívüli összhalálozást alapból 1000-rel többnek (91 655-nek) vesszük – mivel lehet, hogy ezzel a valósághoz jobban közelítő becslést kapunk –, akkor is kb. 3-szoros eredmény adódik.

Idővel az itt vázoltnál is okosabbak leszünk. Ha egy betegség a szezonális influenza haláleseteinek számát 3-szor, 4-szer vagy 5-ször meghaladja, akkor arról nem lehet kijelenteni, hogy ugyanolyan súlyosságú betegség, mint a szezonális influenza. Ez a 3-5-szörös arány egy közepes influenza járvány halálozását bizonyára meghaladja, ugyanakkor lehet, hogy egy erősebbét nem. Ez további vizsgálat tárgyát kellene hogy képezze, ha érdekes számunkra.

Az áldozatok száma egyébként nem feltétlenül csak az új betegség rovására írható. Az is lehet, hogy a COVID-19 halálesetek aránya idővel csökken a COVID-19 betegek számához képest. Egy új járványnál azért is alakulhat magasabban a halottak száma, mert még az orvosok sem tudják biztosan, hogy hogyan lehet jól kezelni a kórt. A COVID-19 halálozások egy jelentős része tehát lehetséges, hogy a nem teljesen megfelelő terápia alkalmazására vezethető vissza. Ha ez tényleg így van, akkor kevesebben haltak volna meg már eddig is, és akkor lehet, hogy a COVID-19 súlyossága még közelebb állna a halálos áldozatainak száma tekintetében a jóval enyhébbnek tűnő szezonális influenzához.

***

Végezetül szeretném felhívni a figyelmet, hogy könnyelműen ne álljunk soha egyik-másik vélemény mögé, bármilyen rokonszenvesen is összecseng az érzéseinkkel és vonzódásainkkal egyik-másik nézet, gondolat iránt. Mert lehet, hogy pont az a téves. Ne siessünk túl hamar megítélni egy helyzetet. Jelenleg az orvosok, szakemberek kisebb hányada ugyan, de úgy szeretné látni, hogy ez a betegség legfeljebb az influenzához hasonló súlyosságú. (Nincs is kizárva, hogy más európai országokban nem is lett volna olyan súlyos, mint a svédeknél – hasonlóan kevés óvintézkedés bevezetése mellett, de ennek elég kicsi az esélye. Egyelőre ez csak feltételezés lehet, mert a svéd halálozási adatok alapján nem lehet állítani, és más európai országok – jelentős korlátozások miatt torzult – összhalálozási adatai alapján sem.) A betegség súlyosságában kételkedők az állításaikat többnyire olyan országok adataira hivatkozva igyekeznek igazolni, ahol a korlátozó intézkedések miatt erről nem lehet objektív képet kapni. Manapság ezért sokan a téveset vélik igaznak, főleg hogy még tekintélyes orvosok is ezt hangoztatják. Ha élhetek egy javaslattal: ne aszerint ítéljük meg a valóságot, hogy mi magunk mit szeretnénk látni és hallani, mert akkor könnyen tévedésekbe eshetünk. Manapság mindenki könnyedén megtalálja azokat – főleg a facebook-on –, akikhez hasonló vélekedést alakít ki ő maga is ilyen-olyan ügyben. Ezekben a csoportokban aztán különféle egyoldalú gondolatokat, vélekedéseket hizlalnak hatalmassá. Olyan óriásivá, hogy hamarosan mindenki más ostobának tűnik a csoport tagjai számára, aki nem osztozik a véleményükben. Így létezik olyan csoport, ahol sokan igazi megalapozottság nélkül hangoztatják, hogy milyen ostoba az a sok ember, hogy elhiszi, hogy ez a COVID-19 betegség súlyosabb a szokásos influenzánál. Hát, a svéd adatok pont arról tanúskodnak, hogy súlyosabb, és a legalább 3-szoros, de inkább 4-szeres, esetleg 5-szörös, vagy még nagyobb arány nem is olyan „kicsit súlyosabb”. Legalábbis eddig.

Egy ilyen objektív tényeken és számokon alapuló igazolás persze még kevés. Ez Svédországra érvényesnek tűnik, de vajon a többi országra is érvényes lenne? Ennél valójában sokkal több igazolásra van szükség, hogy 100 %-ig biztosak lehessünk benne, hogy ez így van-e, ahogy leírtam. Egyelőre ez tűnik a sokkal valószínűbbnek, hiszen a svéd intézkedések a legkevésbé akadályozták meg sok ember halálát, és ezért a legkevésbé torzították a bekövetkező halálesetek számát. Ugyanakkor nagyon nem mindegy, hogy COVID-19 nélkül ténylegesen mennyi haláleset következik be az évben. Ha ezt hibásan ítéltem meg, akkor a 3-szoros arányt sem éri el a súlyossága az influenzához képest a haláleseteket tekintve.

Szeretném, ha minél többen megfontolnák az alábbi mondatokat. Sokkal célszerűbb nem beleszerelmesedni a kedvenccé vált véleményeinkbe és nézeteinkbe, és akkor mindjárt kevesebb tévedésnek, hazugságnak leszünk kitéve. Nem biztos, hogy azok tévednek egy kérdést illetően, akiknek a világszemlélelete nagyon eltér az enyémtől, nagyon sokszor éppen azok, akiknek alig tér el…

Végezetül szeretném tudatni, hogy a tényeket mindig nyugodtan kellene fogadni. Ez sokszor nem könnyű. Nem azért írtam meg ezt a cikket, hogy féljünk. Annak semmi értelme. Az igazság miatt írtam le, mert ma azt sokkal jobban kellene szeretnünk, mint a vélekedéseinket, megalapozatlan ítéleteinket. Az igazságot, a tényeket akkor is szeretni kell, ha az esetleg a helyzet súlyosságát rosszabb fényben tünteti fel számunkra. Ez nem baj. Az itt vázolt tényeket ma egyáltalán nem szabad elferdíteni és elhallgatni még olyan okból sem, mert a COVID-19 elleni kötelező oltások kormányzati döntéséhez járulhat hozzá. A kötelező oltások ellen sem hazugsággal kell küzdeni, hanem az igazsággal.

 

1https://www.statista.com/statistics/525353/sweden-number-of-deaths/?fbclid=IwAR3jgQi1EUoVadcA0agmxmiL-ekVOovoeEvzG9IeHNQEOtjjElByIVu8qEU

2https://www.statista.com/statistics/528942/sweden-number-of-deaths-by-cause-of-death/

3https://www.worldometers.info/world-population/sweden-population/

4https://vilaggazdasagi.blog.hu/2020/05/11/koronavirus_svedorszagban_kulon_utakon

(2020. 08. 26.)

Folyt. köv. (COVID-19 – LÁSSUNK TISZTÁN! 4.)


A cikk második része

A cikk első része

 

 

 

Minden jog fenntartva © Gellért Ferenc